Miért mondja apám, hogy szerencsém, hogy nem kell mennem katonának, mert megölnének?

Mert bunkó.

A katonaság nem volt rossz dolog, bár egyesek nagyon rosszul élték meg, másoknak hasznos lecke volt, mit otthon nem kaptak meg. Nem is való mindenkinek, bár kevés kivételtől eltekintve szerintem profitáltak belőle a férfiak.

Mert azt hiszi, nem bírnád a katonaságot. Hogy igaza van-e, ennyiből nem tudjuk megállapítani.

Amúgy azért ne törd ezen magad, mert a katonaságnak azontúl, hogy nevelő ereje van (nem mindenkinél válik be), barátszerzésre jó (ellenségszerzésre is sajnos alkalmas), azért rengeteg negatív oldala van, ami színtiszta cseszegetés, nulla nevelési célzattal, a cél inkább a hatalommal visszaélés. Nekem az apám mesélte, aki volt katona, hogy az őrmester elküldte futni valami nagyon dimbes-dombos vidéken több tíz km-re, hogy nézze meg, ő (az őrmsster) ott van-e. És ez csak egy eset. Egy biztos, ennek pozitív hozadéka nincs.

Szóval a fel a fejjel, apád leszólt, próbáld meg megbeszélni vele, hogy megbántott (ettől nem vagy gyenge, sőt!!!), ha meg nem használ, és megmarad benned a tüske, akkor kerüld.

A régi rendszerben még keményebben is szívattak, mint mondjuk a kilencvenes években!

Mesélt nekem olyat egy hatvanas öreg, hogy nekik fogkefével kellett a hosszú folyosót végig felsikálni! Aztán a felettesük meg is nézte ám a végeredményt! Ha nem tetszett neki, gyerünk mégegyszer, ahol koszt lát!

Akkoriban aki öngyilkos lett, annak a családjának küldtek egy táviratot, hogy ez történt, és kész... Az idő tájt még nem lehetett kibújni se alóla! Később azért már el lehetett intézni jó kapcsolatokkal, hogy megússzad.

A kilencvenes években az öngyilkossági eseteket már azért komolyan kezelték, és kivizsgálták!

Azok az ismerőseim, akik voltak katonák, a nagy részük örül, hogy kiszabadult onnan, és rossz élményként emlékszil vissza!

Apád hány éves? Ő még volt katona? Valamikor a vége felé?

Csak mert azok akik voltak általában extrém méretű pofával rendelkeznek a témában, holott a "nagy katonaság" annyiból állt a végén, hogy néha felmosták a körletet meg futottak pár kört kint. Esetleg nagynehezen megtanultak 1-1 átlag - és mára nem is igazán használt - fegyvert kezelni és "nagyfiúnak érezhették magukat", mert "úúúú lőttünk". Meg az igen veszélyes krumplipucolás és a tényleg minden ideget felőrlő őrködés voltak a "nagy feladatok".

Amúgy szadisták paradicsoma volt, apám aki szadista pl. teljesen élvezettel meséli, hogyan "szopatták" a "kopaszokat" és "mennyire vicces volt". Ja. Nagyon.

Sokan ott szoktak rá az alkoholra, cigarettára, hogy ne verjék/kíniozzák őket az idősebbek.

Ha ma létezne akkor valószínűleg még durvábban menne ez (ismerve a korosztályom és a fiatalabbak lelkivilágát), ráadásul a kisebbségi újoncok minden mozdíthatót elcsakliznának.

Ha viszont apád 80 éves akkor teljesen igaza van, nagyapám még mesélt olyan katonasági dolgokról, mint az az eset amikor januárban a majdnem befagyott folyóba voltak zavarva mobilhidat építeni.