Miért kell anyának folyton mártírkodnia?

Tetőtér, légkondi nincs, bár sokat nem segítene.

2-es ő tényleg azt mondta, hogy nem jó ha én vagyok a nappaliban és hogy inkább ne ez legyen. Én tényleg úgy értettem, hogy akkor költözzek át. És amúgy momentán szingli, mellesleg a nappaliban ugyanúgy van ajtó, ott sem zavarnám, ha lenne valakije. Nappal viszont kell neki a nappali erre-arra, értelemszerűen közösségi tér, én viszont nem vagyok az a közös szobás típus, kollégiumban sem tudnék élni. Akkor most el kell dönteni, hogy ki melyik szobában van, mert sem a laptopom, sem a rajzkellékeim nem lenne kényelmes naponta több alkalommal átpakolni ide-oda.

Ezt talán nem olyan nehéz megérteni.

Az elköltözés szép opció, de nem menne egyik napról a másikra, de jövő évben már esélyesebben meg tudom oldani.

Ő olyan nő, aki itthon vezeti le az összes feszkóját és egy csomó dologért rendszeresen engem hibáztatott mindig is, meg még azért amiért nem hasonlítok rá és hasonlók. Tipikus mérgező szülő. Ha nem lenne Covid biztosan nem laknék vele. Apuhoz nem mehetek, mert neki új családja van, de bármikor át tudok menni, egy-egy éjszakára is, de nem több.

Tényleg nem szívesen zúdítom ezeket ide, de ha meghúzhatnám magam ezen a 9nm-en csendesen, azzal egy csomó konfliktusnak elejét tudom venni. Konkrétan ha meglát, már szól valamiért (pl: hogy nem ott tartok valamit, ahol szerinte kényelmes lenne, ha a macska lever valamit, már azért is én vagyok a hibás...), és nem érzem azt, hogy megérdemeltem ezt a bánásmódot. Szétszórt vagyok, de igyekszem mindenben segíteni, jól tanulok, nem verem el a pénzt, mégis soha semmi nem jó úgy, ahogy vagyok, meg amit nyújtani tudok. Elég sokat sírok emiatt. :(