Szemét lennék, mert nem szeretném ha anyum pasija velünk karácsonyozzon? Kifejtem.
Szóval még otthon élek és a testvérem is. 21 vagyok, egyetemista. A szüleim néhány éve váltak el, azóta mindig egy kicsit máshogy telik a karácsony.
Idén úgy alakult, hogy a testvérem meg a párja nem nálunk lesznek szenteste (tavaly így volt), hanem a párjáéknál, így édesanyám és én ketten lennénk. Ezzel eddig semmi baj.
Anyumnak egy ideje van egy barátja. Nem akarok a részletekbe menni, mert felesleges, meg nyilván nem én vagyok benne a kapcsolatba és nem látom át teljesen, de elég jó a kapcsolatunk, sokat szoktunk ilyenekről beszélgetni és tkp. ő is bevallotta nekem amit amúgy is sejtettem hogy részéről marmint anyám részéről, ez nem olyan komoly. Szóval nem egy olyan kapcsolat amitől ő egy teljesen közös életet akarna. Nem én találtam ki, ő mondta nekem.
A barátjat egyébként en speciel nem igazán kedvelem, teljesen mindegy, hogy miért szerintem rendkívül idegesítő tud lenni, abszolút nem szimpatikus. De elfogadom, hogy van, jönnek-mennek, nem az én dolgom, nem kell vele foglalkoznom.
Amire viszont elég érzékeny vagyok az a karácsony. Ugyanis az illető szeretett volna nálunk lenni szenteste. Én már elég korán megemlítettem anyumnak, hogy én nem szeretném az otthonomban a szentestét egy számomra idegennel tölteni (vagyis ezzel a férfival, akinek egyébkent szinten van családja, testvére, anyja stb). Én úgy gondolom, szimplán mert így nőttem fel, hogy a szentestét én a családommal szeretném tölteni, azokkal akikkel komfortosan érzem magam, akik fontosak nekem. Nem zavar ha más nem így tölti, nem is érdekel, de nem szeretnék ilyenkor egy vadidegent itthon kerülgetni. Főleg hogy ők mar karacsonyoztak meg még fognak is kettesben.
Úgy tűnik egyébként hogy nincs harag, de többször tett anyum olyan megjegyzéseket ahol a sorok között olvasva ez valamennyire zavarja. Hiába kerdeztem rá konkrétan, tagadta.
Ugyanakkor azt nem értem, hogy ha őt ez zavarja, akkor nekem (meg másoknak is) miért állítja hogy ez nem komoly kapcsolat? Hiszen ha nem komoly, akkor miért probléma?
Komolyan szemét vagy önző vagyok, amiért a szentestét nem egy idegennel (akit egyébkent nem is kedvelek) akarom tölteni, hanem a családommal? Vagyis hát idén csak vele, de ez végülis mindegy.
Tudom, hogy nem egy életprobléma és tudom, hogy sokaknak gyerekesnek tűnhet a dolog. Szimplan annyi, hogy számomra ez a szeretteimről szól. Fordított esetben, én ezt elfogadnám.
Anyád háza. Én meg sem kérdeztelek volna a helyében.
Illetve...ŐSZINTÉN!!!
Fordítva mit éreznél? Mikor anyád közölné, hogy ne hozd az aktuális kanidat, mert nem szimpatikus neki, mivel...fekete, öregebb, lány, csóró,...?
válasza:Persze,valahol érthető amit leírtál.De gondolj bele anyukád helyzetébe.Egyik oldalról a lánya azt próbálja kiharcolni hogy ne jöjjön az új fickó...a másik oldalról viszont a fickó szeretné vele tölteni ezt az estét.Nyilván ha a te kérésednek enged,akkor megsértődik a barát.Ha meg a barát kérésének enged,akkor tudja hogy téged bánt meg vele.
Elképzelhető hogy nem gondolja az illetővel komolyan a dolgokat,de önmagában lelkileg is néha jobb az az érzés hogy van valaki,aki foglalkozik vele,kedvesen szól hozzá,érdeklődik iránta...mintha egyáltalán nem lenne senki.Főleg így az ünnepek alatt,elváltan,magányosan.Úgyhogy valahol elcseszett egy helyzet.
Valahol érthető,de mellette önző is,hogy csak magadra gondolsz,és anyukád helyzetébe képtelen vagy belegondolni magad.De másrészt anyukád is az,ha nem gondol bele a te helyzetedbe.Ebben a helyzetben nincs olyan döntés,amivel mindenki jól járna! Max. lehetne olyan kompromisszumot kötni,hogy a szenteste kettőtöké,a többi nap meg ott lehet a fickó.
válasza:A szüleim már közel 5 éve váltak el.
Egyébként így lesz, tegnap ketten karácsonyoztak nálunk, ma anyum és én leszünk együtt, illetve lehet holnap is jön a pasas. Szóval igazából szinte csak ma nem lesz itt, de szeretett volna jönni. Holott neki is ott van az édesanyja, a testvére etc.
Hogy reagáljak a rosszindulatú hozzászólasokra:
-számomra nem szimpatikus. Sose volt az, de elfogadtam. Semmi köze ennek az unszimpátiának az anyagi helyzetéhez vagy bármi egyéb ilyenhez. Emberileg nem vagyunk kompatibilisek. Rendes ember, de a falra mászok tőle. Ha nem anyám pasija lenne, akkor is. Teljesen mindegy.
-ha neki vagy akár a testvéremnek lenne olyan kérése, hogy ne hozzam szenteste a pasimat, aki mégcsak nem is komoly, én elfogadnám. Sőt, eleve nem hívnék csak úgy ide senkit szentestére, hogy nem beszélem meg velük. 3an élünk itt.
-(egyébként az ingatlan akár az én nevemen is lehetne ha lenne rá ok)
- egyébként a háztartás "vezetését" nem egyedül csinálja, mindenki kb egyenlően kiveszi a részét. Tehát ugyanúgy szoktam én is főzni, takarítani, mosni, bevásárolni stb.
-szerencsére anyum engem (is) a legtöbb kérdésben partnerként kezel, nem az alárendeltjeként, nagyon sok dolgot megbeszélünk. Őt egyébként úgy nevelték hogy otthon gyerekként/fiatalként semmibe se volt beleszólása vagy véleménye és benne ez elég mély nyomot hagyott, tehát ő nem ilyen hála istennek.
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Nem azt várom, hogy olyan legyen mint gyerekkoromban.
Nem hisztiztem, elmondtam neki őszintén hogy hogyan érzek ezzel kapcsolatban és ajánlottam alternatívát.
A "pár" és "párja" megnevezést ez esetben kicsit túlzónak érzem, mert mint említettem ez nem egy komoly kapcsolat, nem tervez vele közös életet. Ezt ő maga ecsetelte nekem többször.
Illetve az anyám pasija nekem idegen ahogy en is neki. Az partnerem is idegen lenne a számára. Elvégre mi közük lenne rajtam kívül egymáshoz? Mi köze van ennek a pasasnak hozzám anyámon kívül? Semmi.
Nemrég volt egyébként egy kérdés ahol a kérdező megkérdezte hogy vajon a párját vigye-e haza a családjának karacsonykor bemutatni. Szinte az összes válasz az volt, hogy a kérdező párja a családja számára idegen. Amivel tkp egyet is értek.
Csak jól látható a kettős mérce.
A karácsony számomra a családról szól. Ez a pasas nem a családom. Nem tartozik a családba. Sőt mi több, neki is ott van az édesanyja aki ráadasul idős és gond nélkül otthonhagyná egyedül szenteste.
#8 hogy erre válaszoljak: elfogadnám. Egyrészt egy relatíve friss partnert nem vinnék szenteste a családomhoz, mert úgy gondolom nem ott a helye. Illetve én nem kenyszerítenék senkit oda, ha tudom mennyire negatívan viseltetnek iránta. Egy komoly kapcsolat azért másabb, de itt ismétlem nem arról van szó, hogy közös életet terveznének.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!