Követett el olyasmit a gyereked, amit úgy érzel hogy soha nem fogsz tudni megbocsátani neki?

Eddig még nem.

De ha előfordulna, akkor sem érdemes magadat büntetni az ő bűne miatt, mert azzal, h nem bocsátasz meg, saját magadat mérgezed és betegíted meg.

Amikor még otthon éltem anyukám szerint még egy buli is végzetes hiba volt😄

Egyszer a végzős évemben volt hogy hetekig nem szoltunk egymashoz:D kicsit talán túl szigorú volt velem mert én voltam az első gyerek, hugommal egész másképp viselkedett:) ennek az lett az eredménye, hogy nagyon semmit nem mondtam el neki, amikor erasmuson voltam Hollandiában fel evet, beszéltem vele ritkán de nem mondtam el neki semmit. Mióta nem élek otthon azóta se mondok el neki mindent. Ettől függetlenül tisztelem és tudom hogy csak jót akart nekem ezzel, de azt érte el hogy manapság akkor fordulok hozzá ha tanács kell és nincs máshoz:)

Egyik ismerosom anyukaja odakoltozott hozza mikor megharagudott a ferjere. Csak atmenetileg volt ott elvileg de mar annyira szukos volt a kis lakas es se a rezsibe, se alberletbe, se a kajaba nem szallt be, hogy megmondta neki hogy el kell koltoznie, menjen vissza akkor az apjahoz(no ferje, aki amugy visszavarta). Annyira megharagudott ezen a no hogy a fia elkuldi, hogy nem is beszelt utana vele. A fia nehany honapra ra meghalt balesetben. Ugy halt meg hogy az anyja haragudott ra.

Mi lehet az ami miatt az ember annyira haragudna a sajat gyerekere hogy inkabb nem is beszel vele?