A szüleim miatt nem vittem semmire. Ezt hogyan lehet feldolgozni?

10 éve felnőtt vagy, mégis meddig akarod hibáztatni a szüleidet? :D

Munka mellett is lehet tanulni, sokan csinálják.

Jaj, már megint te? Komolyan, menjél már el pszichiáterhez, mert beteg vagy.

A szüleid nagyon türelmesek, amiért csak 27 éves korodban vágtak ki.

Semmiféle rosszindulat nem volt!

Ha te nem vagy hajlandó tudomásul venni a tényeket, és önmagaddal is háborúban állsz, az nem a gyakorizók hibája.

Felnőtt férfi vagy, akkor is ha tótágast állsz.

Teljesen jogos is lehet az emiatt érzett harag. Érdemes valóban foglalkozni a feldolgozásával. Nekem személyesen végül szerencsém volt, de ezt nem vetíthetem ki egy társadalmi problémára: attól még, hogy én magam nem jártam rosszul, attól még ez mégis társadalmi, statisztikai értelemben igenis egy rossz dolog hátrányból indulni, főleg egy elve traumatizált országban, ahol még a sorstársakkal is nehéz ezekről beszélni.

Sok szerencsét kívánok Neked az elkövetkezőkben hogy a eljövendő évek elhozzák a régi tervek, vágyak megvalósulását.

Ahogy írod is, választani is nehéz, nem is tudom, hogyan érdemes kezeni, talán szakemberrel, tanácsadóval kell beszélni, vagy kicsiben, akár egy sima kerületi fiókkönyvtárban elkezdeni a puszta nézelődést a tudásterületek között.