Hosszútávon hogy lehet ezt kibírni? Bővebben kifejtem, alkoholista szülőről van szó...
Már születésem óta, előtte is ivott édesapám. Sohasem volt agresszív, nem ordított és nem szokott bántani senkit olyankor, de a munka utáni levezetésként láthatóan az italba menekül, évek óta próbálja titkolni, de nyilván érződik, látszik rajta az enyhe bódultság, az egy-két sör mellé van mindig egy kis kupica bor kitöltve, de ha tömény ital van itthon, az is egy hét alatt titokban elfogy. Ha kicsit többet iszik, látszik rajta hogy összevissza beszél, meggondolatlan, ügyetlen.
Érzelmileg nem tett hozzá az életemhez, normálisan beszélgetni sem tudtunk sohasem. Üres és sokszor nemtörődöm a környezetével, ha én elmegyek valahova, vagy történik velem valami, egy szóval nem kérdezné meg hogy vagyok, hogyan érzem magam. Mindidáig próbáltam ezeket elfogadni, de már úgy érzem, felemészt és én is átveszem ezt az érzelmi ürességet, nem vagyok képes szeretni, nem volt még rendes párkapcsolatom, mindig valami visszalök tőle, és tudom hogy ez az itthoni példákból ragad rám, hiába próbáltam mindig is megváltozni.
Gondolkodtam hogy elmegyek pszichológushoz, de apámnak nem merem ezt ajánlani, nem merek erről beszélni, kissé bűntudatom lenne, hogy tisztességesen dolgozik, megtesz mindent a családért, és megfosztanám őt attól az egy dologtól ami még "örömet" okoz neki, legyen ez akármilyen hamis is.
Aki hasonló helyzetben él, tudna segíteni, mit érdemes tenni hogy ne tegyen tökre ez a kapcsolat és ez a véget nem érő kör?
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Apád súlyos beteg, alkoholfüggő. Van, amelyik képes ezen változtatni, de kemény munka ebből kilábalni.
Az, hogy te nem tudsz rákapcsolódni a lelkivilágára, nem téged minősít. A te életkorodban NEM a gyerek dolga, hogy a szülő lelki jólétét biztosítsa. (Majd ha megöregszik a szülő és felnő a gyerek, ez másként alakul, de most nem ez a helyzet.)
Apád sajnos bizonyára gyermekként szenvedett el olyan traumákat, ami miatt a fájdalmára az alkohol a "gyógyír". (Nem, nem az, csak ő nem talált jobbat.) Valóban jó lenne, ha segítséget kapna, talán megpróbálhatnád mégis, bár ha nincs betegségtudata, akkor szinte lehetetlen rávenni.
Számodra azonban mindenképpen ajánlott a pszichológus segítsége, mert ez a gyermekkor még visszaüthet felnőttként számos élethelyzetben.
válasza: válasza:Nagy tévedésben vagy, nem tett meg mindent a családjáét.Ez akkor lenne igaz, ha lelkiekben,és a mindennapokban is ott lett volna.
És,hogy nincs üvöltözés meg tányérdobálás, az lehet csak annak köszönhető,hogy anyukád egy" csendes szolga" és magában tűr.
válasza:Kérdező.
Megértelek téged, de az apádat is. Nagyon sokan csinálják ezt a maivilágban, hogy haza ér a munkából és iszik 1-2 üveg sört, mert valamin lekell vezetni-e a stresszt. Igazad van, mert inkább veled is foglalkozhatna.
Hidd el, hogy ő sincsen könnyű helyzetben, az alkohol nagyon megtudja változtatni az ember gondolkodást.
Mindketten menjetek el egy családterápiára. DE!!! Lenne pár kérdésem.
Volt rá alkalom hogy valaha is megütött, mert piás volt? Ő megitta a napi adagját, de mellette felnevelt, ruháztatott, ételt rakott az asztalra, iskoláztatott és még kitudja, hogy mit megnem tett érted.
Te, őt hibáztatod, mert naponta iszik alkoholt, de mellette fel is nevelt. Ezt hány alkalommal köszönted meg neki? Gondolkozzál el rajta, és csak utána ítélkezz! Mind a kettőtöknek szüksége van a segítségre!
Sok sikert kívánok nektek.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!