Mirol szol a mai vilagban egy Apa szerepe?? Remelem nem csak a munkarol,es az anyagiak megteremteserol??

Ha határozott férfiként magadra vállaltad az anyagiak megteremtését, azzal anyára hagytál minden mást.

Innentől kezdve ez az ő feladata, felelőssége, ő tud minden részletet mit, hogyan kell csinálni , hogy az jó legyen, és így minden az ő döntése szerint zajlik, ami a gyerekkel kapcsolatos.

Persze, kommunikáció, de visszafelé is működik? Az asszony beleszól, hogy te hogyan dolgozol, vagy meddig, vagy mit, hogy csinálsz?

Anya is visszatud majd menni hamarosan dolgozni, helyre áll az egyensúly.

"Mirol szol a mai vilagban egy Apa szerepe??"

ILYEN NINCS! Az, hogy mi az apa szerepe, KIZÁRÓLAG az adott családon belül számít.

Alapesetben amíg egy gyerek kicsi, értelemszerüen az apának kell többet teljesítenie anyagilag, de akkor sem kizárólag ez a szerepe. Késöbb meg a gyerek életében is (meg a háztartási munkákban is) ugyanolyan mértékben kellene részt vennie, mint az anyának. Valamennyire ugyan ez eltolódik, mert az anya marad otthon a gyerekkel, ha beteg, emiatt az apának valamivel több az anyagi felelösége. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az apa dupla idöt töltsön a munkahelyén és ne foglalkozzon a gyerekkel.

Ha nálatok ezzel gond van, akkor azt kizárólag úgy lehet megoldani, ha megbeszéled a feleségeddel.

A probléma ott szokott kezdődni, hogy apa dolgozik, hogy minden meglegyen, nyilván kisgyerek mellett ez így természetes, hogy anya otthon van.

De apa ezzel együtt miben más feladatot anyára hagy, mert ő úgyis otthon van.

Egyedül takarít, bevásárol, főz, gyerekkel játszik,altal, gondoskodik apáról,mert ő úgyis otthon van.

De a közös gyereknevelés nem ott kezdődik, hogy anya csinál mindent egyedül, mert ő úgyis otthon van.

Apa megszokja, és amikor anya is dolgozik újra, már akkor is minden rá marad.

Régebben nem éltem, nem tudom.

Lehetséges, hogy a férfi frusztrált amiatt, hogy érzi, neki kéne megteremtenie az anyagi biztonságot. De ha nem ült bele a tutiba a szülei révén, vagy nem zseni, csak úgy tudja megteremteni az anyagi biztonságot, ha széthajtja magát, de hiába, a munka után azért frusztrált, mert úgy érzi, még mindig nem adott eleget a családjának anyagilag, másrészt annyira fáradt, hogy nem is képes érzelmileg már semmire. Felőrlődik a férfi.

Egy kisgyerek nyilván többet van az anyjával, mivel legtöbb esetben ő marad vele otthon. Most te a munkára koncentrálsz, ő a gyerekre, és ő intézi inkább a gyerek dolgait. Ez persze nem jelenti azt, hogy te kimaradsz a gyerek életéből.

6 éves. Hamarosan anyuka is visszamegy dolgozni, és osztoznak a terhek a gyerek és anyagiak körében is.

Abba könnyű beleesni, hogy az első három évben az anyára marad minden, 95%-ban ő van a gyerekkel, így viszont a gyerek nem fog az apához úgy kötődni, és az apa se fogja ismerni. Ez a legkisebb dolgokról, hogy például nem fogja tudni, hogy hány kanál cukorral szereti a kakaót a gyereke, a legfontosabb dolgokig terjed.

Ebben a helyzetben viszont, mivel az apa nem ismeri a gyereket, sem pedig a háztartást, amit mond, az általában sajnos partvonalról beleugatás. Nincs elég információja, hogy érdemben hozzászóljon, és azokat a triviális rossz ötleteket puffogtatja csak, amiket a párja már rég kipróbált, sikertelenül.

A megoldás az, hogy jobban belefolysz a gyerek életébe. Többet foglalkozol vele. Tudom, hogy nehéz, de indulásnak az is jó, ha csak minden este beülsz a gyerekszobába a gyerekeddel, és nézed, hogy játszik. Telefont, újságot, semmi ilyet ne vigyél. Oda fog menni a gyerek és bevon téged a játékba. Ebből ki lehet indulni. De készen csak akkor vagy, amikor már nem kell a játszótérre indulás előtt a feleségedhez rohanni percenként kétszer, hogy hol a sapka, melyik cipőt kell a gyerekre adni és kell-e pulóver ha ma 12 fok van, mert ezeket már magadtól is tudod. Akkor egyenrangú partnerek vagytok a gyereknevelésben.

A háztartásnál pedig magyaráztasd el a pároddal, hogy mit hogy szokott, mondd el, hogy te is szerepet akarsz ebben vállalni. Eleinte egyszerűen kövesd az ő módszerét. Ha már valamit rendszeresen csinálsz, csak akkor akarjál beleszólni, hogy másképpen legyen.

"egyelore en vagyok a foni"

Hát ez már eleve elég szomorú. Egy normális párkapcsolatban nincs főnök, hanem két partner van akik mindent megbeszelnek, nézeteltérés esetén kompromisszumra jutnak.

Az apa szerepe pedig az ami akarja hogy legyen. Mi tart vissza attól hogy ugyanannyi időt legyél a gyerekkel mint az anyja? 3 éves, már anyukának is dolgoznia kellene. Abban az esetben pedig 50-50.