Mit lehet csinálni, ha látom, hogy az Anyánk a betegsége miatt tönkreteszi az autista öcsémet?

Öcsém 18 éves, magasan funkcionáló Asperger szindrómás. Édesanyánk kórházban számtalanszor kezelt, gyógyult alkoholista, szuicid hajlamokkal rendelkező, bipoláris affektív zavaros nő, ami miatt évek óta nem tartom vele a kapcsolatot. Testvérem ragaszkodik hozzá, mivel kisgyermek kora óta vele nőtt fel 15 éves koráig, míg el nem vették a felügyeleti jogát, és a nagyszülőkhöz került.

Mikor 18 éves lett idén januárban, visszaköltözött anyánkhoz, mert a nagyszülők nem vállalták tovább a nevelését.

Mióta visszaköltözött valamiért elkezdte nagyon utálni a "gyereket", állandóan üvölt vele, 0-24 a telefonját nyomogatja, egy szót nem szól hozzá, és sem enni, sem pénzt nem ad neki, hogy tudjon enni. Többször elvitette pszichiátriára kitalált indokokkal, ahonnan természetesen mindig hazaküldték, mivel nincsen miért ott tartani.

Öcsi folyamatosan szorong, leromlottak a jegyei a suliban, és otthon sokszor dühöng, de csak az Anyjával, akit saját bevallása szerint már utál. De tudom róla, hogy alapból ő nem ilyen, hanem egy mindenkire, és mindenre kíváncsi szeretetbomba, aki nap mint nap szívesen fedez fel új dolgokat, és most látom, ahogy tönkreteszik. Mit tehetnék?