Édesapámmal borzalmas a kapcsolatom mit tegyek?

“ hisz mégiscsak az apám”

Nem. Nem nem nem. Ez nem eleg.

Megértem, hogy ez neked rossz, "hisz mégiscsak az apád" az az ember, aki tönkretesz, és nincs egy normális apád, ami pedig mindenkinek "járna".

De ettől még ezt a parasztot nem kell szeretned, nyugodtan viselkedj vele úgy, ahogy megérdemli.

(És ha nagykorúként sikerül végre lelépned ebből a szörnyű közegből,akkor segítsd a tesódat, amíg neki nem jön össze ugyanez.)

Nem kell szeretned egy ilyen embert.

Édesanyád sajnos úgy tűnik mindenfélét kitalál felmentésként hogy vele maradt ("szegény, nem tehet róla hogy ilyen, őt is így nevelték"), ő is érzi valószínűleg, hogy mennyire aljasul viselkedik apád.

Addig is, amíg nem tudsz elköltözni, ne éld bele magadat, bármilyen negatívat is mond a nőiességedre célozgatva (tudom, könnyű ilyet tanácsolni).

Ha bármikor bármilyen negatívat mond, ne gondolj bele a szavai jelentésébe, ahelyett hogy beleélnéd magad és hirtelen elkezdene fájni, azonnal gondold azt: "nem apaként viselkedsz, szemét ember vagy".

Anyagilag hiába próbálja meg kompenzálni a szemét viselkedését, erre nem hivatkozhat.

Van egy könyv, a címe: Szavakkal verve, hátha segít.

Nem tudom mennyi idős vagy, ha tudsz távoli főiskolára/egyetemre jelentkezni és kollégiumba menni, az ideiglenes megoldás lehet.

Mindig keresd a lehetőségeket, hogyan tudnál költözni, lelépni otthonról.

Az a nagyon szomorú, hogy édesanyád vele maradt.

Ha valamilyen nagyváros közelében laksz és van rá lehetőséged, menj a helyi könyvtárba tanulni, helyi művelődési házba is mehetsz.

Ha megfelelő korú vagy, online nyiss bankszámlát, elektronikusan, postán semmilyen papír ne jöjjön (manapság nem szokott), ne tudjon róla senki és folyamatosan tegyél félre pénzt.

Államkincstárnál is érdemes lehet számlát nyitni és oda átvezetni, hogy kamatozzon is amit félreteszel.

Valahol ilyen esetekben az ,,enabler" (esetben az anya) hozzáállása még gázabb, hiszen neki elvileg minden lehetősége megvan, hogy a saját gyerekét támogassa, de önként és dalolva a bántalmazó mellé áll.

Az én anyám is ilyen volt, és nálunk is apám volt agresszív, főleg ittasan, és amikor megszabadultam apámtól, abból nagyon hamar kb teljesen kijöttem, az anyám okozta sérülésekből évekig telt, mire nagyjából magamhoz tértem.

Egy bántalmazó az ,,csak" egy bántalmazó, aki mellé áll, az bántalmaz ÉS elárul. Főleg, ha olyan ember, akinek a bántalmazott ki van szolgáltatva valamilyen szempontból, vagy joggal várható, hogy védje vagy támogassa valahogy.