Lányok! Akik ilyen apával nőttek fel, hogyan hatott ez a felnőttkori párkapcsolataitokra? Volt valami későbbi hatása a párkapcsolataitokban, ezek miatt? Mi a véleményed egy ilyen apáról?

Minden stimmel.

Annyi hatása volt, hogy nem jönnék össze soha ilyen nyomorékkal. 24 évesen lett kapcsolatom, teljes ellentje apámnak.

Gyereket se akarok (párom se).

Elég idegbeteg lettem, nem bírom a kritikát, sokkal durvábban vágok vissza ha beszólnak..és bosszúálló is vagyok.

Apámon nem tudtam bosszút állni, visszaadni a sok rosszat, mert 18 éves koromban megdöglött.

Kicsit nő gyűlölő is lettem; miért tűrte anyám a sok verést, miért nem állt ki a gyerekei mellett soha, miért szült egyáltalán a pucér seggére 2 gyereket...

Az ilyen semmire fialó hülyéket gyűlölöm, lenézem.

Én ugyanez vagyok, csak F.

Anyám gyereknevelése csak az ordítozásba merült ki kb.

Soha nem volt barátnőm, és nem is kell.

Tavaly januárba, egy barátom párja ajánlotta, hogy ott a barátnője, aki ismerkedne velem.

Mondtam neki, hogy kínálja másnak, nincs szükségem egy újabb ordítozó hisztérikára.

(Amúgy, a mai napig fogalmam sincs ki volt az a barátnője, de egyáltalán nem is érdekel)

Apám fizikailag nem, de lelkileg elhanyagolt, nőttem mint a dudva magamnak. Addig sem volt egy csili-vili ember, de anyám halála óta 180 fokot vett. Féltesóm partnere volt apámnak az én lelki "kínzásomban". Kibeszéltek a hátam mögött, besároztak, rossz embernek állítottak be. Gyerekként ugyanezt csinálták velem, meghazudtoltak, gázlángoltak.

Apám a paletta összes elemét elmondta nekem, amit egy gyereknek nem szabad. Minek születtél meg, hányinger vagy, anyád a nyakamon hagyott stb. Rettegtem tőle.

Na de felnőttként, amikor még jobban elkezdett öregedni és beteges lett, visszaadtam mindent kamatostul. Természetesen ment a nárcisztikusok mártírkodása, hogy ilyen rossz apa voltam? IGEN, az voltál! Most megtudod milyen félni és rettegni... Megváltás volt a halála.

Kapcsolataimban úgy jön le, hogy hiába imádom a párom, de meguntam a családját és már idegesítenek a dolgaik. Könnyű nálam kiesni a pixisből, elég egy mondat és örökre hátat fordítok az illetőnek, nincs visszaút. Én is égtelen haragra tudok gerjedni mint az apám. Gyereket nem akarok, mert egyszerűen nem érdekelne. Hála istennek a párom sem akar. Bosszúálló vagyok, gyűlölöm az igazságtalanságot. Szerencsére max havonta egyszer találkozunk párom tesójáékkal, nem bírnék többet. Egyszerűen már nem érdekelnek. Nem tudnék családban élni, hogy szorosabb lenne a kapcsolat, menni a heti átjárogatás ebédre vagy akármi. Hidegrázás kapna el.

Én így nőttem fel, annyi kiegészítéssel, hogy nemcsak anyukámat, hanem engem és a testvéremet is vert, és több állatunkat is megölte.

Sajnos nem hagyott el minket, pedig kb.az volt az álmom gyerekként, hogy elmenjen.

Az àltalànos kapcsolataimra úgy hatott, hogy mindenkivel nagyon empatikus és megértő vagyok - ezèrt sokszor kihasználnak, nem húzok határokat, nehezen állok ki magamért - ezeken igyekszem dolgozni, persze úgy, hogy az empàtiám, kedvességem ne sérüljön mert ilyen gyerekkor után ez különösen fontos nekem és az is, hogy jó véleménnyel legyenek ròlam az emberek (tudom, ez még annak a trumának a hátása, hogy gyerekként csak megalázást és megszégyenítést kaptam).

A kutyáink és macskáink megölése külön trauma volt, ennek az a hatása nálam, hogy az állat nem állat, hanem személy. Én vagyok a bolond kutyás nő, aki cipőt és ruhát vesz a kutyájának, nálam a kutya azt eszik amit akar, nem számít az ára, és hamarabb kifizetek 10ezreket a kutyámnak ágyikóra, játèkokra, ruhàkra, mint magamnak. És azért megyek kirándulni, hogy a kutyám új helyeket lássom.

Párkapcsolatokban exrtém óvatos és tudatos vagyok, minden elejtett szó, egy poszt, egy like, egy nevetés, bármi lehet rad flag.

-Nagyon fontos, hogy rendesen dolgozzon az illető - nem mert azt akarom, hogy ő tartson el, de miután az apám 20 évig nem dolgozott és nyomorogtunk, nem akarok hasonló habitusú emberrel leállni.

- Nagyon fontos, hogy tisztelje a nőket, ne tartsa sem viccesnek, sem túlspilázásnak a nők elleni erőszakot, ne egy "minek ment oda?" ember legyen. Nem azért mert femináci vagyok, mert egy nő-és gyerekverő apa mellett nőttem fel és én azt láttam, hogy nincs "másik" oldala az éremnek, semmivel nem provokáltuk ki és semmiben nem voltunk hibásak, nem ő volt az áldozat hanem mi.

Van még több is, de kb.ezek a legfontosabbak, igen, tudom nagyok az elvárásaim, igen, még csak 2 kapcsolatom volt, igen, tudom, hogy valószínűleg egyedül fogok maradni.

De inkább egyedül, mint egy bántalmazó kapcsolatban.

28/N