Miért kell anyámnak úgy tennie, mintha nagy ügy lenne, hogy később értem haza a "megbeszéltnél" és nem írtam neki üzenetet?

Megjegyzem hétköznap, fényes nappal. A múlt héten történt, hogy elugrottam az egyik egy órányira lévő városba, mert valami elfogyott, ami falun nem beszerezhető, úgyis szabadnapom volt, mert lemondták a műszakom. Anyámmal ezzel kapcsolatban nem volt megbeszélt időpont, hogy na ekkorra jöjjek haza, csak szimplán annyit javasolt, hogy ha úgyis besétálok a városközpontba, akkor ő a helyembe nem sétálna vissza a vasútra, mert a buszmegállóból a vonathoz képest fél óra eltéréssel úgyis megy busz, ami megáll ott, ahol lakunk. Én meg erre rámondtam, hogy ja, én is így gondoltam. A busszal amúgy kb dél környékén értem volna haza. Viszont a reggeli vonat késett fél órát, meg a városban random összefutottam egy ismerősömmel, eldumáltuk az időt, szóval lekéstem a buszt. Így a tervezettnél később, délután fél kettőre értem haza.

Én erről nem írtam Messenger üzenetet anyámnak, mert én úgy tudtam, hogy dolgozik, munka közben úgysem tudja megnézni, az SMS-t meg nem tartottam indokoltnak, mert amúgy minek, meg amúgy is pazarlásnak tartja az SMS küldést (más esetben abból volt a kiakadás, hogy minek küldtem SMS-t ilyen jelentéktelen dologról). Ő ha dolgozik fél négyre van itthon, fél öt előtt nem nézi az üzeneteit, de délután fél négy-fél öt körül se túl releváns az az üzenet, hogy kettőre érek haza. Úgy voltam vele, hogy majd elmesélem, hogy mi volt.

Csakhogy ő aznap nem munkában volt, hanem ügyet intézni, szóval hamarabb ért haza, mint szokott. Ő meg azt sejtette, hogy addigra én már otthon leszek, csak ugye nem voltam, mert nem jöttem azzal a busszal, amivel terveztem. Én nem tudtam, hogy aznap benne van a pakliban, hogy a szokásostól eltérő időpontban jön haza, mert előzetesen nem említette, mint ahogy egyébként soha.

Szóval nagy békésen megyek haza, erre anyám otthon van. És akkor nekiáll veszekedni velem, hogy miért nem szóltam neki erről, titkolok valamit, és biztos úgy gondoltam, hogy megtehetem, hogy nem szólok arról, hogy másfél órával később megyek, meg hát ő halálra aggódta magát. Nem tudom miért olyan nagy ügy ez. Abban a városban középsuli alatt öt évig voltam kollégista még középiskolás évek alatt, ergo nem idegen hely. Fényes nappal volt, és csak másfél órával később értem haza, ami konkrétan a legközelebbi járat ahhoz képest, mint ami tervben volt. Meg azt feltételeztem, hogy dolgozik, ergo úgyis hamarabb találkozunk, mint hogy olvassa az üzenetem. Mondjuk nagy aggódásában még véletlenül sem hívott fel, vagy írt volna üzenetet.