Miért csinálja sok szülő a 16-30 év közötti gyerekével hogy amikor dolgozni kell neki akkor odamondják hogy már felnőtt vagy, amikor szórakozni akar, akkor meg hogy gyerek vagy még?

Question

És ha valami nem úgy alakul ahogy ők tervezték és a gyereküknek nem tetszik ez a felállás és nem úgy élnek akkor megy az érzelmi zsarolás, meg mindenkinek a fordítottját mesélik el hogy ó a gyerekem ha munka van azt mondja fiatal ehez, ha szórakozni akar akkor meg azt hiszi érett. És emiatt torz kép alakul ki erről a generációról az idősebbek között.

Válaszadó #2 · Accepted Answer

Sok szülő alkalmaz kettős mércét. Ahhoz általában elég nagy már a gyerek, hogy elvégezze azt ami a szülőnek teher, ahhoz meg kicsi ha olyan dolgot akar csinálni, ami a szülőnek nem tetszik. Pl. nekem 12 évesen már észben kellett tartani a számlákat de 16 éves koromban is csak azért választhattam magamnak ruhát, mert megkerestem rá a pénzt és megvettem titokban.

Válaszadó #1 · Answer

Sok szülő nincs arra felkészülve, hogy a gyereknevelésben lesz egy olyan pont, amikor az utódjuk anyagilag még rájuk szorul, de érzelmileg és szellemileg már egy önállóságra vágyó individuum.Ezt a tényt a legtöbb szülő egyszerűen képtelen feldolgozni...A gyerek természetes fejlődésének része, hogy egy idő után önállóságra és privát szférára vágyik, és nem, bármennyire is közkedvelt boomer elképzelés, ez a pont nem az anyagi függetlenség elérésekor jön el.
Sőt elég nagy baj is volna, ha a gyerek a fokozatos önállósodás helyett egyből abban a helyzetben találná magát, hogy tegnap még anyu beosztotta minden időmet, ma meg egyedül kell eltartanom magam és helyt állnom egy munkahelyen.Természetesen kellenek korlátok, és nem gondolom, hogy a kamaszodó gyerek minden vágyát azonnal ki kell elégíteni, de itt a Gyakorin valami eszméletlen népszerű a fejlődésben levő emberi agy önállóságra és privát szférára való igényét letagadni.Ez kb olyan, mint egy 2 éves gyereknek megtiltani, hogy beszéljen. Nem normális, nem etikus és nem logikus.

Válaszadó #3 · Answer

Azért nagyon nem mindegy, hogy 16 vagy 30.

Válaszadó #4 · Answer

kėrdező te nagyon szapulni akkartad szüleidet ,ezért irsz ekkora kor marhasågot.
16 éves még nem felnőtt hanem max tineeger . tehåt tanuljon először is de szünetekben ha szeretne mehet szorakozni ha tudom hovå.30 éves meg mår fenőtt ember saját munkahelyel .stb.sőt a 20 ėveik elején jårok is dolgoznak .

Válaszadó #5 · Answer

Mert náluk ami nem kapálás, az nem munka csak léhaság. Tipik szocialista érából származó nevelés. Verseny, hogy ki szakad bele jobban a melóba.

Válaszadó #6 · Answer

5-nek: ekkora baromságot honnan szoptál?
A szoci érában éppenséggel az volt a fő irány, hogy TANULNI KELL, a gyerek (24-25 évesig) egyetlen dolga a tanulás, semmiképpen sem terheljük őket fizikai munkával, legyenek okosabbak, műveltebbek a szüleiknél. Ha a szülők kapáltak, güriztek is, a gyereknek akkor is csak "tanulnia" kellett.
Csak szólok, hogy ez a mentalitás még a hátrányos kisebbségnél is így volt: a gyereknek eggyel magasabb fokozatú iskolába kellett járni, mint amit a szülő végzett (hatosztályos szülő nyolcosztályosba, nyolcosztályos anya szakmunkásba, szakmunkás apa gimnáziumba, szakközépbe erőltette a gyerekét). Sajnos ez mára eltűnt - óriási nagy baj.

Válaszadó #7 · Answer

Nem mindegy, hogy 16-25 éves az a "gyerek", vagy 30 éves mamahoteles felnőtt!
A még tanuló, ELTARTOTT gyereknek a szülő adhat utasítást, ellenőrizheti, hiszen ő felelős érte, és ő tartja el.
A felnőtté vált, dolgozó gyerek már nem gyerek, neki önálló élete van (feltéve, hogy beleáll és valóban saját lábán él). Annak már ne szóljon bele senki, ha a szülője mégis próbálkozik, akkor sem köteles engedelmeskedni. Az a normális, ha külön költözik.
(Kivéve, ha a "felnőtt" gyerek a szülei nyakán él, ott lakik, elfogadja a pátyolgatást, kiszolgáltatja magát - akkor az ilyennek csak nyugodtan parancsolgassanak a szülők, mert az még nem érett meg az önállóságra.)

Válaszadó #8 · Answer

Undorító kettős mérce az oka, semmi más.
Nálunk is mindig ez volt: tizennégy évesen én vittem a teljes háztartást, sőt, én vigyáztam minden szünetben a kistesómra, mert már "nagylány" vagyok, de pl. ruhákat nem vásárolhattam önállóan, amíg nem volt saját keresetem.
Meg a kontroll: amíg nálam élsz, az van, amit én mondok, és azt csinálod, amit én kitalálok.Hányinger, aztán csodálkoznak pl anyámék is, hogy a költözésem óta rájuk sem nyitom az ajtót. Nem kell furcsállni.

Válaszadó #9 · Answer

Nagyon nem egy korosztály a 16 és a 29 éves!
A 18. születésnap jogi választóvonal. Azalatt a szülőnek több beleszólása van a kamasz életébe. Afölött elvileg már semmi. A gyakorlat azért bonyolultabb, mert a gazdasági függetlenség sokszor csak 25-30 éves korra érhető el, de van, aki soha nem tudja egyedül eltartani magát. Pedig a szülőnek tisztelnie kellene a nagykorú gyereke saját akaratát.
Szerintem ez amiatt is van, mint ahogy fentebb valaki írta, hogy régebben az volt a norma, hogy addig gyerek valaki, amíg a szülők tartják el. Ma meg más a helyzet. Régen az emberek többsége a nagykorúság elérése körül kezdett dolgozni, családot alapított. Ma sokan ezt nem tehetik meg, mert tanulniuk kell. Sok szülő nem képes ezt a kettősséget meglátni.

Válaszadó #10 · Answer

6.: A szociban azért nem minden család taníttatta a gyerekét. Voltak, akik megmaradtak munkásnak, parasztnak, stb. Viszont még így is olyan sokan lettek diplomások, hogy ma pont abból van a baj. Felborultak a munkaerőpiaci arányok, a sok diplomás nem tud elhelyezkedni a diplomájával, ők vagy elmennek kétkezi munkára, vagy otthon lesznek mamahotelesek. A mamahotel-jelenség részben erre is vezethető vissza.

Válaszadó #11 · Answer

Ameddig a 16-30 év közötti gyerek a szüleinél lakik, addig bizony a szülei hozzák a szabályokat. Ha annyira kib***ottul önálló akar lenni, finanszírozza a saját lakhatását.

Miért csinálja sok szülő a 16-30 év közötti gyerekével hogy amikor dolgozni kell neki akkor odamondják hogy már felnőtt vagy, amikor szórakozni akar, akkor meg hogy gyerek vagy még?

Kapcsolódó kérdések: