Mai hatvanasok kérdés lennt?

Bocsánat, én a másik oldal vagyok, és az 1976-86 közötti évekről írok.

Sem apám, sem anyám nem volt párttitkár, sőt mindketten szívből utálták a "kommunyesták"-at, viszont mi, kölykök halálra szekáltuk, akiknek a szüleiről tudtuk, hogy valamilyen magasabb tisztségben dolgoztak a pártban. A legkisebb megtorlás a biciklikerék kiszúrása volt. A többit inkább nem sorolom, akkor sem, ha már elévült amiket csináltunk. :D

Mai fejjel azt mondom, hogy a gyerekek nem tehettek arról, hogy a szüleik mit csináltak, de talán érdekes adalék, hogy felnőttként jónéhányukkal összeakadtam, akik vérfideszesek lettek. Anyám sajnos meghalt 2008-ban, de apám kedvence volt Bródy János Ezek ugyanazok dala (sajnos azóta apám is meghalt 2023-ban).

"A hetvenes években nemigen volt tanácsos a párttitkár gyerekét csúfolni, "

3-as vagyok, mi soha nem csúfoltuk őket, és ők soha, de soha nem tudták meg, hogy pl. ki szúrt naponta tüskét a bringa kerekébe, mert mindig az akácfákat gyanúsították, meg azt sem tudták meg soha, hogy ki ... csinált sok csúnyaságot velük. Mi sosem csúfoltuk őket, sőt, kedvesen felajánlottuk, hogy a menzán csak üljön le, majd mi kivisszük neki az ebédet (csak közben beleköptünk) és hasonlók. Mint "Minta mókus fenn a fán", mi sosem csúfolódtunk, annak nem lett volna jó vége, de a minta mókus néha a fa tetejéről dobálva üzent, hogy szegény srác nem egy szerencsés egyed. És voltak jól megszervezett focimeccsek is, ahol a "játék hevében" jól beléjük rúgtunk (többen, többször), aztán megölelve őket azt mondtuk, hogy véletlen volt. És, persze, a téli, korán sötétedős hónapok voltak a mi kedvenceink. Nagyon kreatívak voltunk. Soroljam? De nem akarok ötleteket adni a mai ifjúságnak.

Persze abban az időben még nem volt olyan szintű technikai háttér (sőt, semmilyen a rádión és a TV-n kívül), mint manapság, és a rendőrök is eléggé egyszerűek voltak. Tudod, a nyelvtanban a "hülye" melléknév fokozása: hülye, hülyébb, leghülyébb, vasutas, rendőr. És akkoriban ez igaz volt (ma már nem).

Az ifjabbak kedvéért: a "minta mókus fenn a fán" egy úttörő dal volt, és mi nem csak a "Mint a mókus fenn a fán" részt költöttük át :D

6

Alföld, sok, a háború utáni erőszakos téeszesítéssel, padlássöpréssel, vese szétrúgással, ha nem adtad, amid volt a begyűjtéskor. Én már nem láttam ezeket, mert az ötvenes évek elején még meg sem születtem, de apám és nagyapám szenvedője volt annak a kornak, igy nem volt nehéz utálni a kommunyestákat. A legtöbb osztálytársam szülei-nagyszülei szintén a szenvedők között voltak, a pártfunkcionárusok többnyire máshonnan beköltözött "idegenek" voltak (más városból, más megyéből). Az egyik osztálytársam nagyapja pl. adott szuper ötleteket - ő volt az egyik, akinek ki kellett venni az egyik veséjét, mert a begyűjtők szétrugdosták.

Egyébként a mi sulinkban két osztály volt, egy az alsósoknak, egy a felsősöknek. És emlékszem, másodikban mi tanítottuk az elsősöket, ha elakadtak. Felsőben már nem volt időnk erre, akkor már a pártfunkci kölkök kicsinálása volt a fő cél, és a másik osztály harmadikosait-negyedikeseit tanítgattuk a gonoszságra. Az úgynevezett összevont osztályoknak megvoltak a maga bájai.

Pár km-re tőlünk volt egy orosz laktanya is - és nem volt nehéz gyűlölni ezeket az állatokat, akik tönkretettek annyi mindent és annyi mindenkit. Volt olyan osztálytársam, akinek az anyját megerőszakolták az oroszok a szabadnapjukon kijőve a laktanyából, és az osztálytársam abból az erőszakból született. Az anyját elhagyta a férje, és az anyjának nem volt vigasz, hogy az erőszakolókat kivégezték. Attól ő még rettegett egész életében a ház körüli kertben dolgozni - és az emberek annak ellenére megvetették őt, hogy ő áldozat volt (nem mellesleg, ugyanakkor a nő anyját is megerőszakolták, mert mindketten kint voltak a ház körüli kertben kapálni vagy valami ilyesmi)

Na ezek után a kérdés, hogy miért is gyűlöltük őket? És évtizedek múlva, sok a vérfideszes a pártfunkcis-szülők gyerekei között... mert nekik akkor jó volt, és felnőve, a fidess alatt jó volt nekik is, mert ezek ugyanazok, csak kicsit fiatalabb kiadásban. Valahol, titkon remélem, hogy valamelyik vérfideszes pártfunkci-kölyök magára ismer, vagy legelább eszébe jut, hogy neki is hasonló élményei voltak.

Kérdező, te is közülük való vagy...?

7-es, egyáltalán nem vagyok közülük való, sőt. Őszintén erősen ellentmondásos érzésekkel olvastam a történeteidet, mert vannak és voltak olyan környékek, ahol az általad leírt módszerekkel és észjárással pont az értelmes, jóravaló, józan embereket csinálják ki akár iskolában, akár felnőttként, és pont az általad írt vérfideszesek és rajongótáboruk az elkövető ilyen esetekben. A kommunisták és a megszálló szovjetek valóban rengeteg borzalmat követtek el a háború alatt és utána is, ugyanakkor a pártemberek gyerekei iskoláskorban még szinte biztos, hogy nem közvetlen tettesek, rajtuk leverni ezt minimum vitathatónak érzi a mai ember így utólag, még akkor is, ha érthető az indulat az egész bagázs ellen. A módszereitekről eszembe jutott jó néhány értelmes ember az ismeretségi körömből, akiket hasonlóan próbáltak kicsinálni, közben meg kirajzolódott előttem egy működő társadalmi immunrendszerű közösség is, mondom, összetett a dolog. Nagyon örülök, hogy ezeket így leírtad.

A magam részéről én a vérfideszeseket sokkal károsabbnak tartottam már tizenévesen is még a nyíltan balosoknál is, mert a nyíltan balos legalább nem öltözik nemzetiszínbe, és nem valamilyen felsőbb akaratra, Istenre, hasonlókra hivatkozik, amikor a hatalmát le kell vezetni valamiből. A fideszes észjárásnak pedig alapvető része egy teljesen eltorzult világkép, amiben ők fentről kapták a pozíciójukat. Szóval nem, egyáltalán nem vagyok közülük való és ennek nagyon örülök is, nem akarok tévképzetekkel élni hozzájuk hasonlóan.