Apámhhoz ne is szóljak? Olyan hisztit levágott, hogy elsírtam magam.

Elmondtam neki a terveimet, amit még csak támogatnia se kellene, meg az engedélye se kell hozzá, erre lebeszélt, hogy hülyeség. Elmondta a saját érveit...vagiys nem mondta, hanem hisztizte, őrjöngte...Idegbeteg lett, kiment, és mamának is elmondta, flegmán, hogy mekkora idióta vagyok. Velem is üvöltött, mintsem normálisan érvelt volna...felhozott régi dolgokat, és tök butaságokat mondott, ami nem is úgy van...És b...nkózott, mikor én is kimentem, hogy naaa, mondja már meg, mit gondol, milyen hülye vagyok...Mert költöznék munka miatt...

Folyton félt az újtól. Tényleg, lehetne válallkozó, ehelyett öcsénél van másodállásban, rendes meló mellett.

Pedig ha csak ezzel foglalkozna, sokkal többet kereshetne.

Anno is focizni is minek, felesleges, úgyse leszek sztár ( lány vagyok, de ez megvolt nálam is, öcsémnél is.)

Nem tudom, miért mondtam el neki, azt hittem, tetszeni fog neki, hogy kezdek valamit magammal...