Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Normális, hogy ezt érzem, vagy csak túlreagálom?

Szóval 16 éves lány vagyok, egész normális családban élünk. Anyám apám bátyám és én. Anyagilag sincsenek gondjaink, nem is vagyunk gazdagok, de nincs ebből feszültség otthon.

Bátyám most érettségizik, ő elég fura, elvont. Nehéz vele beszélni, gyorsan felkapja a vizet, nagyon zárkózott és most különösen ideges az érettségi miatt, elég negatívan áll hozzá mindenhez, tehát ehhez is.

És emiatt azt hiszem a szüleim most nagyon sokat foglalkoznak vele, velem pedig sokkal kevesebbet. Jó persze nem azt mondom, hogy ne figyeljenek rá, de az alapból egyensúlyban lévő kapcsolatok most úgy érzem eléggé elbillentek. És ez zavar.

Beszélgetünk néha szüleimmel, persze, de jóval kevesebbet, eléggé elhanyagoltnak érzem magam. Én olyan átlagos vagyok. Nincsenek kirohanásaim, nem züllök, bár nem is vagyok olyan okos mint bátyám (ez szokott veszekedést okozni néha). És most úgy érzem nagyon elhanyagolnak.

Anyám alapvetően olyasmi típus mint bátyám ezért vele jobban szót ért. Ha elmegyünk valahova hárman, akkor állandóan olyan témák jönnek fel, amihez én nem tudok hozzászólni, és bátyám erőszakos úgyhogy nemigen vannak másmilyen témák, úgyhogy általában végig kukán ülök, mert nem tudok ezekre mit mondani. Viszont ha csak anyuval megyek akkor egész jól elbeszélgetünk. De ez ritka.

Apuval jobban kijövök én inkább rá hasonlítok, de ő keveset van itthon.

Szóval nagyon túlreagálom ezt az egészet?



Keress kérdéseket hasonló témákban: érettségi, figyelem, törődés, elhanyagolás, testvér

 2014. máj. 29. 14:02  Privát üzenet  

A válaszok
Szerintem nem reagálod túl, hanem csak bánt ez a dolog és ezért foglalkozol vele. Az a lényeg, hogy túl sokat ne foglalkozz ezzel, mert nem olyan komoly dologról van szó, szóval nem érdemes rágörcsölni. Inkább szervezz anyukáddal kettesben programot amikor csak lehet, és amikor apukád otthon van, akkor meg legyél vele. Amúgy mindenhol úgy van, hogy azzal a gyerekkel foglalkoznak többet, akivel többet kell, mert akár butább, akár hajlamosabb a züllésre.. stb. Ezek szerint te vagy a megbízhatóbb a szüleid szemében, mert jobban levették rólad a kezüket és inkább a bátyádat egyengetik, mert ő jobban rászorul erre. Ennek csak örülj szerintem és így fogd fel ezt a dolgot!

A válaszíró 75%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/5Időpont 2014. máj. 29. 14:21 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Hát van igazság abban amit mondasz, de szerintem engem sokkal inkább züllősebbnek gondolhatnak. Én eljárok helyekre, bár nem szoktam szétinni magamat, az nem az én stílusom, bátyám 24 órából 30-at otthon tölt, szóval ez így hibádzik de nem tudom..

Ha látnak egy drogprevenciós videot nekem mutatják meg mert szerintük én hajlamosabb vagyok ilyenekre, bátyám az csak veszettül zárkózott, nem jön ki a emberekkel, és nem értékeli a hétköznapi dolgokat..



# 2/5Időpont 2014. máj. 29. 14:25 Privát üzenet
Ugyan már, két normális kamasz vagytok, csak másik élethelyzetben. Ne sajnáld a bátyádtól a törődést, majd két év múlva te érettségizel, te leszel a "fontos". Aztán majd ő diplomázik pl. akkor megint ő kerül előtérbe, ez elég logikus nem? Nagy kislány vagy már ahhoz, hogy a szüleid figyelméért versengj a bátyáddal, foglald el magad mással. Itt a jó idő, menjetek úszni, moziba, kirándulni a barátaiddal!

A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/5Időpont 2014. máj. 29. 16:14 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Majd akkor aggódj, ha ez nem csak az érettségi időszakában van így, hanem mondjuk évekig. Én 6 éve kezdtem ezt érezni kb. A bátyjám a minden, ő a sikeres, normális, minden összejön neki, a lényeg, hogy az ő élete ki legyen párnázva, minden jól alakuljon az életében. Én meg úgy érzem, én vagyok a család fekete báránya, aki soha nem viszi semmire, akivel nem kell foglalkozni, majd lesz valami, ha kell valami, akkor persze jó vagyok, de ennyi. Ráadásul sokkal több anyagi támogatást kap, mint én. Bár én ezt már kiskoromban éreztem, ilyen apró dolgokban is kiütközött mint pl. ha tesómmal összevesztünk, mindig nekem kellett engednem, az "okosabbnak" lennem. Azóta sokkal rosszabb lett a helyzet. Már volt olyan, hogy megkérdeztem anyukámat, hogy ugyan mi a fenének vállalt egy második gyereket, persze választ nem kaptam rá, de azt az ember érzi, ha nem egyenrangúként kezelik.

A válaszíró 75%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/5Időpont 2014. máj. 29. 18:54 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Hát bátyám mindigis egy kicsit olyan volt, hogy egyengetni kell az útját, de nem lényeg ezek szerint csak túlreagálom:)

# 5/5Időpont 2014. máj. 29. 21:34 Privát üzenet

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Úgy érzem, fontosabb a gyerek anyja, mint én. Vagy túlreagálom?
Jogosan érzem magam sértve vagy csak túlreagálom a dolgot? A párom apasági tesztet csináltatott a tudtom nélkül a gyerekeinkről.
Túlreagálom? Hagynom kéne ha elhanyagolva érzem magam?
Normális, hogy úgy érzem, anya irígy, féltékeny rám? Vagy csak túlreagálom az egészet?
Ugy érzem nem törödik velem. Mit tehetnék vagy tulreagálom az egészet?
Túlreagálom? Úgy érzem hogy nem kicsit kivételeznek a szüleim.

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!