Van itt olyan, akit egyedül nevelt fel az édesanyja, (vagy ismerte az apját, tudta hogy ki, vagy nem is ismerte) és nem hiányzott neki soha a másik szülő? Lehetséges ez?

Nem hiányzot,de kíváncsi voltam rá.

mindig érdekelt,de csak az egyetem végén léptem konkrétan

Én egyedül nevelem a kislányom, sosem látta az édesapját, de hiányolja, fôleg hogy az oviban van családos program is évente 4 kb... Mindig kérdezi, hogy 'és az én apukám hol van?' ... Kitalált egy történetet is róla, azt meséli mindenkinek.... Úgy indult, hogy meghalt, mára már nagyon messze dolgozik és csak néha jön haza...

A gyerek hozzáállása nagyrészt úgy alakul, amit lát a vele maradt szülőtől...ha anyuka megszenvedi, a gyerek is megfogja...az ovis korszak valóban nehéz, mert ott szembesülnek azzal, hogy máshol máshogy van...ha ott jól vészelik át, akkor könnyebben emészti a gyerek...

Èn sem làttam apàmat mert megölte magàt mielôtt megszülettem. Amùgyanyàmat is ki akarta nyírni meg engem is. (Megmèrgezte magàt ès a terhes anyàmat is)

Igen, én!

Én nem ismerem apámat.:) És kiskoromban egyszer elmondta anya..aztán ez ilyen tabu volt..majd egy két éve hozódott fel..konkrétan elzavarta anyut,hogy őt hagyja békén ezzel..mármint a gyerek dologgal:)) Néha ha eszembe jut akkor rossz, vagy ha barátnőm áradozik az apujáról ..vagy kíváncsi vagyok néha,hogy milyen lehet apával is élni..de nekem már ez a természetes.Nem érzem magam emiatt "sérültnek" vagy akármi.. és nem is érdekel, ez van sprite:DDDD 20L :)

Nálunk a kislány 6 éves, 2 éves kora óta nem látta az anyját. Van pár emléke róla, de különösen nem hiányzik neki, nem kérdezgeti. Mostanában 1x-2x volt olyan elszólása hogy neki meghalt az anyukája bár ezt nem tudom honnan vette a kis agyába, mert senki nem mondott neki ilyet és nem is igaz.