A szülőknek rosszul esik, ha nem lesz unokájuk?

Van olyan szülő, akinek ez kifejezetten rosszul esik és ezt ki is mutatja. Nálunk anyukám verte ki a hisztit. Tudja, hogy nem akarok gyereket, sosem akartam és nem életcélom ez. Ennek ellenére időnként rájött a hoppáré hogy gyerekeket mutogasson nekem az utcán, hogy milyen cukik vagy hogy random elkezdett arról beszélni hogy ha majd gyerekem lesz, akkor így meg úgy. Én minden alkalommal elmondtam neki szépen kulturáltan, hogy értse meg, nem lesz gyerekem mert nem akarok gyereket. Egyik alkalommal ő is rossz passzban volt meg én is és kiborult a bili. Békésen ettem a vacsorámat, mikor ő minden előzmény nélkül kijelentette, hogy na majd az én gyerekem egészségesen fog étkezni, mivel én is úgy étkezem stb. Mire ismét szépen és nyugodtan elmagyaráztam, hogy legyen szíves békén hagyni a gyerekekkel, ezerszer elmondtam hogy nem akarok gyereket. Erre elkezdett üvölteni hogy ő unokát akar, mire én - már szintén kissé ingerülten- közöltem, hogy ha babázni akar akkor szüljön még egy gyereket, ugyanis én azért nem fogok gyereket vállalni, hogy neki lehessen unokája és hogy szerintem ez a magánügyem, mint ahogy neki is a magánügye volt, hogy vállal-e gyereket vagy nem. Ő élt a lehetőséggel, ennyi. De én nem fogok, másvalaki kedvéért meg pláne.

Akkor egy ideig csapkodott és fújtatott de azóta szerencsére nem hozza ezt fel.

Én úgy gondolom, hogy ez mindenkinek a magánügye és a szülőnek nincs joga arra, hogy a felnőtt gyerekére ráerőltesse a szülőséget csak azért, hogy ő unokázhasson. Persze minden szülőnek az az álma, hogy a gyerekét boldognak lássa de sokan nem fogják fel, hogy nem mindenkinek a gyerek jelenti a boldogságot az életben.

A szülőknek egyrészt semmi köze, másrészt semmilyen beleszólási joga nincs abba, hogy valaki akar-e majd gyereket, vagy sem.

Aki képes azért a gyerekét cseszegetni, mert ő unokát akar, attól szívesen megkérdezném a gyereke helyében, hogy "engem is csak azért vállaltatok, mert a nagyi unokázni akart és nem hagyott békén?"

Ismerősömnél pont ilyen volt. Az anyja már az őrületbe kergette, mert azért elég nyilvánvalóan utalgatva mindig dicsérte a kisgyerekeket, meg milyen aranyos, kedves, stb. Erre a lány elkezdte ugyanezt, csak az anyukákkal. "Nézd milyen jó anya, biztos nem akarja az unokát ráerőltetni a gyerekére", stb. Egy idő után aztán az anyukának leesett a tantusz, és abbahagyta az unokamániát. A szülőnek nincs joga a gyerekére erőltetni a szülőséget. Ha megsértődik, vagy megbántódik, mert nem lesz unoka, az az ő gondja, és nem a gyerek hibája.

4-es: Aki képes azért a gyerekét cseszegetni, mert ő unokát akar, attól szívesen megkérdezném a gyereke helyében, hogy "engem is csak azért vállaltatok, mert a nagyi unokázni akart és nem hagyott békén?"

- Ezt komolyan meg fogom kérdezni, ha anyukám megint rákezdené. (3. voltam)

Miért lett itt mindenki lepontozva? Ennyire normális, ha a szülő számon kéri a gyerekén, hogy miért nincs/miért nem lesz unoka? Hadd döntse már el az ember saját maga, hogy akar-e szülő lenni, vagy sem. Egy gyerek rengeteg felelősséggel, gonddal, anyagi dologgal, fáradtsággal jár, és ezt mind a szülőknek kell biztosítani, míg a nagyszülő játszik vele néha, és ennyi.

Ha az én gyerekem nem akar majd gyereket, akkor sem fogok rá se haragudni, se neheztelni. Csalódott se leszek. Miért? Mert az ő döntése, neki kellene a terhet viselni, felnevelni, etetni, itatni, pelenkáztatni, és nem a nagyszülőnek. És pontosan ez a probléma, hogy vannak olyan emberek, akik csak a szülők nyomására vállalnak gyereket, miközben fogalmuk sincs róla, hogyan kellene nevelni.

Szülőként válaszolnék:

Én nem azért szültem gyereket, hogy unokám legyen. Persze örülök, ha lesz, de ha nem, akkor sem lesz semmi. Őszintén szólva nem tudom az ilyen "mindenképpen unokát akarok" típusú szülőket megérteni. Véleményem szerint nem lehet elvárni a szülő gyerekétől, hogy utódot vállaljon csak azért, mert a szülei babázni akarnak. Mindenki a saját teste felett rendelkezik. Az, hogy rosszul esik-e vagy sem, az egyéni probléma. De a számonkérés szerintem gusztustalan. Ennyi erővel a gyerek is számon kérheti a szülőn, hogy miért nincs testvére. Önzőség, ha valaki csak és kizárólag azért akar unokát, hogy ne unatkozzon, babázhatnékja van, stb.

Remélem tudtam segíteni.