Te segítesz/segítettél otthon fizikai munkával a szüleiteknek? Miért néznek le emiatt sokan engem?

NEM veled van a baj!

Te egy rendes ember vagy, és már majdnem felnőtt.

Nem mérvadó -normális körökben-, hogy mivel gúnyolnak a haverok.

Maradj mindig ilyen dolgos és segítőkész!!

Ez tényleg szégyen, csak NEM a TE részedröl, hanem azokéról, akik emiatt kinevetnek.

Tudom, hogy nem egyszerü elfogadni, de nem foglalkozz ezekkel a "haverokkal", belöled normális, érett felnött lesz, ök nem életképtelenek maradnak, ameddig élnek.

Egy normális családban a szülök és a gyerekek NEM ellenségek, akiknek egymás ELLEN harcolniuk kell, hanem egy összetartozó csoport, akik a közös érdekekért hajlandóak tenni is, nemcsak elvenni.

Oh de még mennyit, pedig én lány vagyok. Fahordás, kertészkedés, kapálás, vetés. 25/N

Már nem lakok otthon, de múltkor is segítettem fát hordani.

Segítettem míg otthon laktam a lakásban (nincs kert), mosogatás, takarítás, szemétlevivés.

De szerencsére azt soha nem várták el, hogy a segítség előbbre legyen az egyéb elfoglaltságaimnál.

A konkrét kérdésre visszatérve, a veteményesben bármikor segíthetsz, hiszen rendszeres gondozást igényel, bulizni meg gondolom nem mindennap mész.

Nincs veled semmi baj, rendes gyerek vagy, büszkék lehetnek rád a szüleid, csak így tovább.

Azért a többiekkel sincs baj. A kamasz lét természetes velejárója a lázadás, a szülővel való ellenkezés. Teljesen normális, ha egy kamasz inkább bulizni szeretne, mint veteményezni. Az is előfordul ilyen korban, hogy nem helyes dolgot tesznek, pl. kinevetnek, kicsúfolnak másokat. Ez azért van, mert még éretlenek, tapasztalatlanok. Ha a szülő beágyaz, meg szemetet szed a gyereke helyett, akkor ott a szülővel van baj, nem a gyerekkel.

Semmilyen következtetést nem lehet levonni arra vonatkozóan, hogy melyik típusú kamaszból lesz jobb ember felnőtt korában.

Szép haverok,szép osztálytársnők..

18éves koromig laktam otthon,de ha úgy vettem észre fáradtak a szüleim,fogtam magam és elmosogattam. Elmentek vásárolni,amíg vásároltak kitakarítottam,kiteregettem.

Férjemet is ugyan ezen a vonalon nevelték,ő is nagyon házias! :)

Szerintem jól teszed,hogy segítesz a papádnak,dícséretes,főleg a mai kamaszoktól.

Szerintem keress hozzád illő barátokat,ezek nem azok.

Ez nem a te szégyened, hanem az övék.

Gratulálok a szüleidnek, mert életképesnek, életrevalónak nevelnek téged.

Semmi gond nincs veled, sőt örülhetnek a szüleid, hogy ilyen rendes vagy.

Oké, hogy tinikről van szó és nem csinálnak meg otthon valamit, de én azt nem értem, hogy miért gúnyolódnak.

Na, ez a nem normális. Ezzel csak leírják magukat.

Maradj ilyen és ne törődj velük.

Ez így a normális, ennek mindenhol így kellene lennie.

Nem kényszerítettek semmire, de segítettem amiben tudtam. Lány létemre jobban vonzott a férfi munka, mint a konyhai, ezért apámnak segítettem sokat. A szüleim anno elég csórón kezdték saját házban. Sokáig pl. nem volt a konyhában víz, és én hordtam mindig vödörben anyunak a vizet a mosogatáshoz. Amikor pedig végre bevittük a vizet a konyhába, én is oda álltam gödröt ásni. Nem is munkának fogtam fel, mert nagyon örültem, hogy végre lesz víz a konyhában. Aztán meg később garázsra volt szükség, de úgy oldottuk meg olcsón, hogy apu szerzett vályog anyagot, meg vályogvetőt és magunk készítettük el a téglákat. Jó pár téglát én is elkészítettem az akkori (talán) 35-40 kilómmal. :-) Annak is örültem nagyon, hogy épül a garázs.

Ma már szerencsére nem ilyen szinten élünk, sem én a férjemmel, sem a szüleim, de mostanra, felnőtt koromra nagyon sok mindent megtanultam az építkezésről, képben vagyok a folyamatokról, és ma is ugyanúgy odaállok gödröt ásni, földet lapátolni.

Szerinted ezek az osztálytársaid akik nem tudják hol kell megfogni a munka végét, mi lesz velük felnőtt korukra? Nyugodtan mosolyoghatsz rajtuk már most, mert rengeteget fognak szívni. :-) Bár az a baj, hogy felnőttként is olyanok lesznek, hogy mindenben másra várnak majd, meg csicskákat akarnak tartani, és ha valami nem úgy sül el, ahogy akarták, akkor még ők lesznek felháborodva, és a legszörnyűbb, hogy soha a büdös életben nem fognak rájönni, hogy egy tehetségtelen, semmirekellők.