Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Hogyan tegyem magam túl azon,...

Hogyan tegyem magam túl azon, hogy borzalmas a kapcsolatom a szüleimmel? Van olyan itt, aki hasonló helyzetben van és mégis boldog és túl tette magát rajta?

Figyelt kérdés

Sziasztok! Én a 19 éves lány vagyok, a szüleimmel és két testvéremmel élek... Az apámmal gyermekkoromban, igazi jó kapcsolatom volt, de ez kb 10-12 éves korom után változott... már olyan semmilyen a kapcsolatom vele, nem beszélünk... Az apám mindig elégedetlen volt velem, sportban nagyon jó voltam, de neki az első helyezett sem volt elég jó, mindig azt mondta, hogy ez lehetett volna jobb... aztán akárhányszor belekezdtem valamibe, énekeltem, rajzoltam, fociztam, kosaraztam...stb... szerinte minden hülyeség volt... amikor az érettségi közelében ártam, azt mondta , nem lesz meg az érettségim és utcaseprő lesz belőlem!!! (nem vagyok utca seprő, és megvan az érettségim).... az anyukámmal mindig is rossz volt a kapcsolatom, sokszor vert és nagyon sokat veszekedtünk, és volt idő mikor a párkapcsolati gondját is nekem panaszolta el (ami nem volt jó döntés, mert nagy terhet cipeltem miatta), de én sosem számíthattam rá, soha nem hallgatott meg, nem volt az anyukám... Olyan érzésem van, mintha nem a családtagja lennék, mintha egy idegen lennék, mintha egy idegen emberekkel élnék... Sosem éreztem ,hogy nekem az anyukám az az anyukám, mert inkább mintha egy "riválisom lenne" ő mindig versengett velem, hogy ő legyen nálam szebb, legyenek jobb ruhái, sportoljon jobban...stb.... És sosem hitt bennem és olyan mintha sajnálná tőlem a jó dolgokat, a barátokat, a sikereket, bármit ami jó.... Mintha irigy lenne rám... pedig én a lánya vagyok, nem pedig egy idegen!

Gondoltam arra, hogy valahogyan kibéküljek legalább az egyik szülőmmel, mert hiányzik.... hiányzik nagyon!!!! De aztán hamar rájöttem ,hogy ez nem fog menni, kizárt, hogy nekem valaha is normális kapcsolatom lesz valamelyik szülőmmel.... De úgy érzem, hogy nem vagyok így teljes... Űrt érzek magamban! Úgy érzem ,hogy ez a gondom nagy meghatározója lehet az életemnek, talán sosem leszek boldog így... Nem tudom egyáltalán, túl tudom e tenni magam rajta... Ti hogy vagytok ezzel? Akinek rossz a viszonya a szüleivel az lehet boldog, meglehet békélni ezzel a dologgal?


2016. jan. 11. 09:41
 1/10 anonim ***** válasza:
100%

Én kb annyi idősen mint te,leléptem otthonról,és vissza sem néztem. Azóta férjem van és gyerekem,boldog vagyok! Nem mondom hogy tüskeként nincs meg a régi sérelem. De ha megfelelő polcon tudod kezelni,akkor boldog leszel!

Tanácsom: az önsajnálatba ne merülj el,mert vakvágányra visz (tapasztalat), a jövődet építsd,hogy megtaláld a helyed.

Tanmese: a rút kiskacsát ütötték-verték,kiközösítették,boldogtalan volt. Majd megtalálta a helyét a gyönyörű hattyúk közt és ott lett igazi családja.

Hogy milyen családhoz születünk le,annak oka van,és az,hogy miként oldjuk meg a mi fejlődésünket szolgálja.

Sok sikert,hogy megtaláld a te "igazi" családodat a jövőben!

2016. jan. 11. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim válasza:
Megbekelni ezzel a helyzettel sohasem fogsz tudni.. Te sokka jobb ember vagy mint a szuleid mert teged erdekel a kapcsolatotok.. talan meg kellene probalnod leulni veluk es megbeszelni higgadtan hogy teged ez es ez banr rosszul esik ahogy viselkednek veled es hogy szeretned helyrehozni a viszonyotokat! minden jot kivanok!!
2016. jan. 11. 10:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%

Fogadd el, hogy ilyenek. Nem fogod tudni megváltoztatni a múltat, nem fogod tudni megváltoztatni őket. Biztosan nagyon rossz érzés, hogy nem számíthatsz rá. Ne várj tőlük semmit sem.

Ezen kívül mást nem tehetsz.

Van olyan 30-as, 40-es ismerősöm, aki még mindig azon kesereg, hogy a szülei ilyenek meg olyanok voltak vele és ők nem voltak olyan igazi jó család. Sokan bele is betegedtek. Mentális problémáik lettek.

Te ne ess ebbe a hibába. Hidd el még nagyon sokan vannak rajtad kívül, akiknek van valamilyen gondjuk a családban.

Annyit tehetsz, hogy megfogadod, hogy te nem ilyen szülő leszel.

2016. jan. 11. 10:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
0%

Probaltad megbeszelni vele a problemat?

NEM tudsz mit tenni, a szüleid veszekedése hatással van rád. Hiszen szereted mindkettőjüket, és szükséged van a támogatásukra. Így hát nagyon letaglóz, ha veszekedni hallod őket. Lehet, hogy te is egyetértesz Marie-vel, aki ezt mondta: „Nem könnyű tisztelni a szüleimet, ha látszólag ők sem tisztelik egymást.”


A szülők csatározása ráébreszt egy fájdalmas tényre: közel sem olyan tökéletesek, mint ahogy azt gondoltad. Ez a keserves felismerés mindenféle félelmet felhozhat benned. Ha a vitatkozás gyakori vagy nagyon heves, talán attól félsz, hogy veszélyben van a házasságuk. „Amikor a szüleim veszekednek, mindig arra gondolok, hogy biztos el fognak válni, és választanom kell majd, hogy melyikükkel éljek. És attól is tartok, hogy emiatt el fognak szakítani a testvéreimtől” – mondja Marie.


Miért veszekednek a szülők, és mit tehetsz, amikor a szüleid összekapnak?


Miért veszekednek a szülők?


Lehet, hogy a szüleid ’szeretetben elviselik egymást’ (Efézus 4:2). De a Biblia ezt mondja: „mindnyájan vétkeztek, és elmaradnak az Isten dicsőségétől” (Róma 3:23). A szüleid sem tökéletesek. Ezért nem kell meglepődnöd, ha az apróbb bosszúságok felgyülemlenek bennük, és néha-néha veszekedésben törnek ki.


Azt se felejtsd el, hogy ’nehezen elviselhető, válságos időkben’ élünk (2Timóteusz 3:1). Egyre nehezebb a megélhetés, egyre nehezebb kifizetni a számlákat, vagy elviselni a munkahelyi légkört, és ez mind-mind nagy stresszt okoz egy házasságban. És ha mindkét szülő dolgozik, akkor az is nézeteltéréshez vezethet, hogy ki végezzen el egy-egy házimunkát.


De biztos lehetsz abban, hogy ha a szüleid vitatkoznak is valamin, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy tönkre fog menni a házasságuk. Bizonyára még mindig szeretik egymást, annak ellenére is, hogy időnként nem egyformán gondolkodnak bizonyos dolgokról.


Szemléltetésként: Volt már úgy, hogy néhány jó barátoddal megnéztél egy filmet, de más volt a véleményetek róla? Ez megeshet. Még azok az emberek is máshogy látnak dolgokat, akik közel állnak egymáshoz. Így van ez a szüleiddel is. Talán mindkettőjüket foglalkoztatja a család anyagi helyzete, de másképp osztanák be a pénzt. Lehet, hogy mind a ketten szeretnének elmenni nyaralni, de más elképzelésük van arról, hogy mi lenne pihentető. Vagy mindketten nagyon szeretnék, hogy jó tanuló legyél, de máshogy vélekednek arról, hogy mivel tudnának a leginkább ösztönözni.


A lényeg az, hogy az egység nem jelent egyformaságot. Még ha két ember szereti is egymást, időnként láthatnak különbözőképpen dolgokat. Persze, még így is rossz lehet hallanod, hogy a szüleid vitáznak. Mit tegyél vagy mondjál, ami segíteni fog elviselned ezt?


Mitévő légy?


Tiszteld őket. Könnyű mérgesnek lenned a szüleidre, ha állandóan civakodnak. Végtére is nekik kellene jó példát mutatniuk neked, és nem fordítva. De ha megvetően bánsz velük, csak növeled a feszültséget. És ami még fontosabb, Jehova Istentől azt a parancsot kaptad, hogy tiszteld a szüleidet, és engedelmeskedj nekik, még akkor is, ha ez nem könnyű (2Mózes 20:12; Példabeszédek 30:17).


De mi van akkor, ha egy vita téged is közvetlenül érint? Tegyük fel például, hogy az egyikük keresztény, a másikuk pedig nem. Nehézségek adódhatnak a vallás miatt, és ilyenkor az istenfélő szülővel együtt neked is ki kell állnod az igazságosságért (Máté 10:34–37). Ezt mindig „szelíden és mélységes megbecsülést tanúsítva” tedd. Az ebben mutatott példád talán egy nap segít megnyerned a nem hívő szülőt (1Péter 3:15).


Légy semleges. Mit tehetsz, ha a szüleid azt akarják, hogy mondd meg, szerinted kinek van igaza egy olyan vitában, ami téged nem érint? Próbálj meg semleges maradni. Talán tapintatosan kitérhetsz a válaszadás alól, ha valami ilyesmit mondasz: „Anya! Apa! Én szeretlek mindkettőtöket, de nem szeretnék dönteni ebben. Ezt nektek kell megoldanotok.”


Beszéljétek meg. Mondd el a szüleidnek, hogy hogyan érint a civakodásuk. Olyan időpontot válassz, amikor szerinted a leginkább tudnak majd figyelni rád, és tiszteletteljesen mondd el nekik, hogy mennyire szomorú, mérges vagy ijedt vagy amiatt, hogy vitatkoznak (Példabeszédek 15:23; Kolosszé 4:6).


Mit ne tegyél?


Ne játszd a házassági tanácsadót. Fiatalként egyszerűen nem vagy képes rá, hogy megoldd a szüleid problémáit. Szemléltetésként: Képzeld el, hogy egy kisrepülőgépen utazol, és hallod, ahogy a pilóta és a másodpilóta vitáznak. Érthető, ha egy kicsit ideges vagy. De mi történne, ha elbizakodottan elkezdenéd magyarázni a pilótának, hogy hogyan kell vezetni a gépet, vagy még az irányítást is át akarnád venni?


Ehhez hasonlóan, ha beleavatkoznál a szüleid problémájába, és ezzel megpróbálnád átvenni az irányítást, az csak rontana a helyzeten. A Biblia ezt mondja: „Az elbizakodottság csak háborúsághoz vezet, akik viszont tanácskoznak, azoknál bölcsesség van” (Példabeszédek 13:10). Valószínűleg a szüleid jobban meg tudják oldani a nehézségüket, ha kettesben beszélik meg a dolgot (Példabeszédek 25:9).


Ne folyj bele. Már éppen elég, ha két ember veszekedik. Miért szállnál be te is harmadiknak? Még ha nagy kísértést érzel is arra, hogy beleszólj, igazából a szüleid felelőssége megoldani a problémájukat, és nem a tiéd. Igyekezz megfogadni a Biblia tanácsát, és ’törődj a magad dolgával’. Ez az ő magánügyük (1Tesszalonika 4:11). Mindenképpen maradj ki a civakodásból.


Ne játszd ki a szüleidet egymás ellen. Néhány fiatal tulajdonképpen szítja a viszályt a szülei között azzal, hogy egyiküket a másik ellen uszítja. Amikor anyu nemet mond, mennek apuhoz, és próbálnak az érzéseire hatni, csak hogy kicsikarjanak egy igent. Ezzel a ravasz manipulációval talán kapsz valamennyi szabadságot, de hosszútávon csak arra jó, hogy elnyújtsa a családi viszálykodást.


Ne hagyd, hogy az ő viselkedésük hatással legyen a tiédre. A fiatal Peter felismerte, hogy amikor az apja bántalmazta, bosszúból úgy viselkedett, hogy az nem volt keresztényhez illő. „Azt akartam, hogy fájjon neki – mondja. – Annyira nehezteltem rá azért, ahogyan anyával, velem és a húgommal bánt!” Azonban Peternek hamarosan szembe kellett néznie a tettei következményeivel. A tanulság? Rossz viselkedéssel csak ráteszel egy lapáttal az otthoni problémákra (Galácia 6:7).


Írd le, hogy a fejezetben felsorolt pontok közül melyiken kell a leginkább dolgoznod. ․․․․․


Egyértelmű tehát, hogy nem tudod megakadályozni, hogy a szüleid ne veszekedjenek. De abban biztos lehetsz, hogy Jehova segíteni tud, hogy úrrá legyél az aggodalmaidon, melyeket a vitájuk okoz (Filippi 4:6, 7; 1Péter 5:7).


Amennyire tudod, próbáld meg alkalmazni a fenti javaslatokat. Idővel a szüleid talán ráébrednek majd, hogy komoly figyelmet kell szentelniük a problémáiknak. És ki tudja, talán még veszekedni sem fognak többé.


A KÖVETKEZŐ FEJEZETBŐL:


Egyszülős családban élsz? Hogyan lehetsz mégis sikeres?


KULCSFONTOSSÁGÚ BIBLIAVERS


„Beszédetek mindig kellemes, sóval ízesített legyen” (Kolosszé 4:6)


EGY JÓ TANÁCS


Ha a szüleid gyakran és indulatosan veszekednek, javasold nekik, hogy kérjenek segítséget, miközben megadod nekik a kellő tiszteletet.


TUDTAD . . . ?


Még azoknak az embereknek is vannak időnként nézeteltéréseik, akik szeretik egymást.

2016. jan. 11. 14:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:

Az az idézet jó, de például az anyámmal, nagyon rossz a kapcsolatom, a lehető legrosszabb, de ő nem csak apámat nem tiszteli , hanem mást sem... és aki engem nem tisztel azt én miért tiszteljem? én úgy gondolom, nem csak a "gyereknek" kell tisztelnie a szülőt... fordítva is kell ennek működni!

József Attilától kiemelnék egy-két mondatot... én ezzel értek egyet:

"Miért legyen én tisztességes? kiterítenek úgyis...

Miért ne legyek tisztességes kiterítenek úgy is!"

2016. jan. 11. 19:18
 6/10 A kérdező kommentje:

Már nem azért, de utolsó ki mondta ,hogy én beleszálltam a szüleim vitatkozásába????????? Ők mondták el nekem a párkapcsolati gondjaikat... anya elmondta nekem az ő verzióját a vállamon sírta ki magát... senki más nem hallgatta megg???? mit kellett volna tennem, mondjam azt, hogy nem érdekel, sírj csak? vagy mi? bocsi ,de én nem vagyok ilyen önző, inkább megvígasztalom és meghallgatom...

Apám ugyanez... ő magam mondta el a problémáját, nem kérdeztem rá, csak egyszerűen ő is úgy érezte, hogy el kell mondania, mert eléggé ki volt ő is....

nem egymásnak mondták el a problémáikat, hanem egymásnak... gyerekként persze ,hogy segíteni is szeretnék.... és kezembe vettem a dolgot, és tisztázódtak a félreértések... bennem nem bíznak már, de jobb lett akkor a kapcsolatuk... a közbelépésem miatt....

és az hogy velem osztották meg a gondjaikat az az Ő hibájuk, mert ilyet nem csinál egy szülő! Nem párterapeuta vagyok, hanem a lányuk...

De nem is ez volt a lényeg a kérdésben, hanem az, hogy hogyan lehet túl lenni azon, hogy rossz a viszonyom a családommal.... ez volt a lényeg, erre gondoltam.

2016. jan. 11. 20:00
 7/10 anonim ***** válasza:
Nekem is gondjaim vannak a szüleimmel. Beszélgessünk?
2016. jan. 12. 02:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
Aki nincs ebben a helyezetben nehezen érti meg, hogy miben vagy benne. Nagyon gyötrelmes éveken vagyok túl, és sajnos a neheze még csak most következik, miután tulajdonképpen felneveltem magam. Valószínűleg a te anyád is nárcisztikus, az apád meg teljesen passzív vagy bántamazó. Én sokáig magam hibáztattam (hogy nem vagyok elég jó, hogy meg kell bocsássak nekük, hogy nem is annyira rossz a helyzetem stb.), de sajnos a valóság az, amit leírsz. Az érzéseid nem hazudnak. (Olvass esetleg utána a témának, a Mérgező szülők jó könyv, ajánlom. És ne, ne hallgass ilyen Jehova baromságokra. Nagyon nehéz egy ilyen szörnyű bántalmazó kapcsolat után felszedni magad a földről, de érdemes küzdeni. Többet érdemelsz!!)
2016. jan. 14. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Ja és szintén tapasztalat, ilyen szülők után az embernek nagyon sok dolga van magával. Amint teheted, ne habozz, menj el egy jó pszichológushoz.
2016. jan. 14. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim válasza:

A kérdésed első felé amég anyudra ki nem térsz rám is igaz sajnos... Fociztam kosaraztam mindenhol csak "béna voltam" és nem voltam "kitartó" .. Azóta sem lett jobb a dolog.. Ha gondolod beszélgethetünk hátha tudunk segíteni egymásnak..

19/F

2016. febr. 22. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!