Szülők, ti mit gondoltok erről? Ha sok dolgotok van akkor elutasítjátok a külön élő gyereketek heteken át, hogy ne menjen? Nem is hiányzik nektek?

Ez nekem anyaként elképzelhetetlen. A fiam Angliában él, de hetente 1-2 alkalommal beszélünk skype-on és nem két percet, hanem amennyire igénye van.

A lányom sem velem él, de naponta-kétnaponta felhívjuk egymást pár percre, hogy mi újság. Na meg jó hallani egymás hangját is.:)

Azért annyi dolga senkinek nincs. Meg erre szokták mondani, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja.

Amúgy mi is már külön család vagyunk, van egy kisfiunk, mindketten dolgozunk a párommal, sőt, én messzebb a lakóhelyünktől, reggel fél 7-kor megyek el itthonról, este fél 6 körül érek haza, plusz negyed évente hétvégén is van, hogy dolgozom, illetve munkahelyen belül jelenleg vizsgáznom kell majd, így hétvégén arra készülök, plusz ugye a család, ettől függetlenül 2 hetente hazajárunk és meglátogatjuk anyukámat, a másik 2 hétben pedig ő szokott jönni.

És ha egyszer majd felnő a kisfiunk, akkor is legyen bármi, ha nem is minden héten, de havonta azért 1-2 alkalmat igen is össze fogunk hozni, meg össze lehet hozni, hogy az ember meglátogassa a gyerekét.

Sajnálom, hogy a te szüleidnek ilyen a hozzáállása.:( Viszont ezt velük kéne megbeszélned és elmondani nekik, hogy ez neked milyen rosszul esik.

Ez hazugság. Nekem az egyik ex pasim csinálta ezt. Tudom, hogy mennyire fáj. :( Akkor inkább mondanák meg, hogy nem kíváncsiak rád, de ahhoz túl gyávák. Akit szeretsz arra gondolsz és lesz időd rá. Nekem ne mondja senki, hogy sosincs valakinek 10 perce telefonálni, 3 perce írni egy emailt, vagy jelen esetben három héten át egy szabad órája.

Talán tényleg meg kéne beszélned velük. Ha nem érdekled őket, akkor úgysem lesz haszna. Két hétig fognak kb. bűntudatból keresni (ha keresnek emiatt tényleg) aztán visszaáll ez a rend, ha nem érdekli őket, hogy mi van veled. Szerintem megérdemelsz egy egyenes választ akármi is legyen az. Sokkal rosszabb, kaparni valaki figyelméért hónapokat, akár éveket, mint egyszer beletörődni, hogy sosem kapod meg.

Rosszul van a világ elrendezve.

Mert van szülő, akinek meg a gyereke lép csak úgy le, odacsapódik a "párja" családjához, és mind meghálálja az egy éve még nem is ismert új "családjának", amit huszonakár évig kapott a szüleitől.

Nem ér rá, mert mennek mindig valahová az "anyóssal".

Hogy ne hiányozna a külön élő gyerek? Nem értem a szüleidet.