Szülők! Ti hogyan viszonyulnátok ahhoz, hogyha az egyébként felnőtt gyereketek megváltoztatná a keresztnevét egy saját, magának tetsző másik névre?

Bár meglepődnék, de tudomásul venném a döntését.

Egyébként mi úgy hívjuk a kisfiamat, ami a keresztneve szokványos becézése (Andriska). Tehát eleve nincs ilyen ritka és egyedi beceneve, mint amire te változtatnád.

Egyébként anyakönyvezhető az a becenév?

A kérdésedet elolvasva (és a kommenteket még nem) felmerült bennem a kérdés, hogy vajon Technokol szeretnél lenni, vagy Rapid. De aztán továbbolvasva látom, hogy Dante.

Attól függ milyen körökben fogsz forogni később. De főleg attól, hogy passzol-e az egyéniségedhez, a stílusodhoz. Ha például jó irodalmi vénád van, netán szakmád is az irodalom, akkor jó választás. Vagy ha "Isteni" a stílusod.

De ha egy hétköznapi ember vagy hétköznapi stílussal, és a keresztneveddel szeretnél kitűnni a sokaságból - akkor ne tedd.

Mégis hogy képzeled ezt el akkor? A gyerekek felnőttkorukig éljenek név nélkül, és csak utána válasszanak maguknak nevet? Elég fura lenne. A név hozzátartozik az énkép kialakulásához a kisgyerekeknél. Aztán később hozzá jön valamilyen becenév. A mai világban már a legtöbb embernek van egy hivatalos neve és egy beceneve.

Én hivatalosan nem változtattam meg a nevemet, minden papíron a rendes születési nevem szerepel. Nem is akarnám megváltoztatni, mivel, bár a hangzása nem tetszik, de teljesen illik rám a jelentése, és hozzám tartozik. Viszont külföldön élek, és mindenütt a keresztnevem külföldi változatát használom. Így nem látszik már egyből a nevemből, hogy külföldi vagyok, és nem diszkriminálnak.

A vallásodat meg senki nem tudja eldönteni helyetted gyerekkorodban. Épp úgy, ahogy az ízlésedet, véleményedet, érdeklődésedet sem. Neveléssel adhatnak példát, amit felnőttként vagy követsz, vagy nem.