Vallásos szülők, ti hogy reagáltátok le ha a gyerekeitek nem lettek vallásosak felnőtt korukra?

Az egyházról mint intézményről finoman szólva is elég rossz véleménnyel vagyok.

Viszont hitem az van. Habár néha vitatkozik a materialista énemmel.

Ha úgy neveltek volna,akkor sem járnák templomba! Utoljára magam miatt bérmálkozásomkor voltam 11 éve bőven elég is volt!

Volt 1 ismerösöm aki probált rávenni,de leállitottam

Aki hívő, annak azért fáj, mert jól tudja mit veszít a gyermeke és mi szülők a legjobbat akarjuk a gyereknek. Ezek azok, akiknek van kapcsolatuk az élő Istennel.

Aki pedig vallásos, annak pedig az fáj, hogy nem követi a gyerek a családi hagyományt. A kettő dolog hatalmas a különbség.

Én azért imádkozom, hogy a gyerekeim hitre jussanak, nem azért, hogy becsülettel eljárjanak templomba.

Ateisták vagyunk a férjemmel. A nagyszülők szoktak rajta hisztizni, hogy a gyerekeket is ateistának neveljük, de ez van. Már a szüleink sem voltak hívők szerencsére.

A gyerekeinknek a legjobbat akarjuk, hogy akaraterősek, önbizalommal teliek legyenek, és ne egy kitalált lényhez fohászkodjanak ha bajban vannak, hanem a családjukhoz, barátjukhoz forduljanak illetve a saját tapasztalataikból merítsenek erőt. Hogy kritikusak legyenek, és ne higyjenek el mindenféle baromságot, aminek semmiféle reális alapja nincs. Hogy élvezzék az életet és minél többre vigyék, mert egyszer élünk. Itt, most, és nem a "mennyországban majd, egyszer".

A vallásosság nem a templomba járáson múlik.

Ha te hiszel Istenben, otthon a konyhában, vagy kertben leülve is imádkozhatsz hozzá, beszélhetsz hozzá.

Szerintem a vallásosság a te és Isten közötti kapcsolatról szól, nem arról, hogy vasárnaponként elmennek az öregasszonyok a templomba kipletykálni azokat az öregasszonyokat, akik nem jelentek meg.

6os: mi az, hogy jól tudja mit veszít? Inkább azt tudja, hogy őszerinte mi veszít. Nem ugyanaz.

Az ateizmus megint nem az, aminek sokan gondolják, nem mennék bele. Én magamat inkább vallástalannak mondanám. Nem ugyanaz. Hitem, világnézetem az van, de nem vagyok vallásos, és nem egy felsőbbrendű lényben hiszek.

Mamám mindig is vallásos volt,a Szüleim nem,én se. Emiatt 5 éve akkora hisztériát csapott,hogy akárhogy próbáltuk kiengesztelni,azt mondta hogy akkor bocsájt meg,ha katolikus leszek. Ezt nekem mondta. Én azzal a lendülettel sarkon fordultam kimentem és bevágtam az ajtót. Mi az hogy az unokáját használja fel a saját véleményének sulykolására??!!

Nos,ő így nevelkedett,így élte eddigi életét,vallásban. Nagyon meglepett hogy egy Ennyire betyöpösödött,szűk látóterű ember a vallása elenére ezt képes csinálni. Még egy "vallástalan" vagy egy "nem hívő" se csinálja ezt.

Azóta 4,5 év telt el,nem beszéltünk. Miatta sok hívőt megismertem,a véleményem az,hogy jobb ha nem egy álomvilágban éjük le az életünket.