Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mondott már nektek Anyukátok...

Mondott már nektek Anyukátok olyat, hogy bárcsak megse szültelek volna? Ha igen, akkor képesek voltatok utána elfelejteni?

Figyelt kérdés

2016. dec. 2. 18:06
1 2 3
 11/21 anonim ***** válasza:
100%

Nekem ezt mondta, amikor a hiradoban bemondtak, hogy megoltek egy hasonlo koru sracot:

"Miert nem TEGED oltek meg, NEKED kellett volna meghalni!"


Ez tobb mint 20 eve tortent, de meg mindig nem felejtettem el.

A lelki sebek sokkal lassabban gyogyulnak, mint a fizikaiak, tapasztalatbol mondom.

2016. dec. 3. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:
100%
Nekem nem, de az az igazság hogy ha ilyet mondott volna akkor saját magát minősítette volna. Saját magát járatja le az ilyen szülő.
2016. dec. 3. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 Aranypanda válasza:
100%
Nem elég anyának lenni, úgy is kell viselkedni.
2016. dec. 3. 23:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 anonim válasza:
100%

Igen, mondott. Apától is elhangzott hasonló. Sosem fogom tudni elfelejteni, de apára már nem haragszom. Anyámnak sosem fogom megbocsátani hogy egy lelki szemétkupaccá tett a folytonos bántásával. Szerencsére kétezer kilométer választ el tőle már, most apámat és öcsémet teszi tönkre. Sajnálom őket.

De persze ilyen távolságban nagyon kedves velem, mindig ír, jajj hiányzom, stb. És őszintén szólva jól esik, mert ennek mindig így kellett volna lennie... jobb későn, mint soha, nem...? Ettől független sosem felejtem el ami történt.

2016. dec. 4. 08:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 anonim válasza:

Nekem és a húgomnak a nővérem mondta nem is egyszer, sőt akkor, amikor kisbabám volt, két hónapos a húgom pedig szülés előtt, egyszerre, kettőnknek mondta!

Előtte anyukámnak, hogy anno nem volt elég felvilágosult az abortuszhoz.

Ez a legsúlyosabb teher, naponta szinte meg kell küzdeni ezzel pedig már három gyerekem van ... az elsőnél arra gondoltam, hogy "lám, lehetek a világon, hiszen gyerekem is lehet"!

Ismerek valakit, akinek a mamája olyan durván közölte vele,hogy hova sz-ta volna inkább (ne haragudjatok, hogy ezt megírom, mert szörnyű még erre gondolni is): az illető bűnöző életmódot folytatott, több évtizeden keresztül. Azzal, hogy én másként nézek rá - meg én is küzdöttem hasonlóval - már teljesen megváltozott de még nem véglegesen ...

Ez az, az élet ellenes bűn, ami nem megbocsátás kérdése az elszenvedőtől, csak, talán, odafönn az Úr Isten előtt ...

2016. dec. 4. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 anonim válasza:
62%

Az előzőhöz még annyit mondanék, hogy akinek az anyukája mondta ezt azt a gyereket kiskorában hajnalonként verte meg, és előző napi történetért! Ugyanakkor a férfi kiderítette, hogy már a nagymamának sem "kellett" a kislány, különböző nevelőszülők nevelték. Sajnos, így érthető, a felmenőknél kell keresni az okot!


Próbáld megmagyarázni, keresni az okot és így talán enyhül a FÁJDALMAD ! mert ez nem megbocsátás kérdése szerintem. Ezzel a mondattal - félig - megölnek :( azt pedig az áldozat nemigen tudja megbocsátani, nem is elvárható.

2016. dec. 4. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 anonim válasza:
100%

Nagyon sokszor mondott ilyet,sőt olyat is hogy nem kellett volna összetépnie az abortuszos papirt. Miliószor megvert, lek**vázott és lelkileg is tönkretett.

Meg is szakitottam vele a kapcsolatot, hála neki az egész család ellenem fordult. Most várom a 2. Babánkat. Soha nem látta még a kislányom, de nem is fogja. És azt hiszi hogy evvel büntetem pedig csak nyugodtan akarok élni nélküle. Soha nem bocsátok meg neki mert nem tudok és nem is akarok.

2016. dec. 5. 02:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 anonim válasza:
100%

Sajnos én az anyémtól teljesen lelki beteg lettem. Egész életemben vert engem, míg el nem költöztem 20 évesen. Olyan is volt, hogy az utcán a barátnőm előtt vagy úgy, hogy nem mehettem iskolába, annyira kék zöldre rugdosott. Mondott nekem is ilyet pl, hogy örüljek, hogy nem adott be intézetbe. Minden este sírva aludtam el, mert sokszor nem is értettem az okát, hogy miért bánt, kb, mintha megöltem volna egy embert, pedig csak mondjuk késtem 10 percet. Azóta is alvászavarral küzdök és járok pszichológushoz. Meg hogy lusta elkényeztetett gyerek vagyok, persze azért csináltam meg 2 diplomát, mert baromi lusta vagyok.

Sajnos most vissza kellett 32 évesen költöznöm anyámhoz, mert szétmentünk az exemmel és egyedül nem tudtam eltartani a lakást. De már alig várom, hogy újra elmenjek, mert katasztrófa a helyzet. Mindenbe beleszól, sosem jó semmi, amit csinálok. Állandóan kopogás nélkül bejön 10 percenként a szobámba, vagy amikor fürdök vagy wc-zek. Hova megyek, mit csinálok, miért eddig alszom vagy addig? Á, totál kivagyok... Ja, és persze mondtam neki szépen, hogy ne úgy viselkedjen velem, mint egy 5 évessel vagy nem kell velem ennyit foglalkozni, még ő volt megsértődve, hogy hogy beszélek vele. Mindig önti belém a bűntudatot, hogy én érezzem magam szarul. Erre nekem a pszichológusom annyit mondott, hogy a saját bűntudatát vetíti rám. Fura, de van benne vmi.

2016. dec. 5. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 anonim válasza:
Engem a nagymamám nevel már kiskorom óta, mert anyum régen meghalt, és ezen a héten kaptam meg a legelső "kis tót qrva" becézésemet. Kedves, mi?
2016. dec. 5. 19:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 Nagyfater ***** válasza:

Igen, mondta - sőt, egy levélben meg is írta nekem.


Azért az nagy különbség, hogy egy anya ezt dühében, meggondolatlanul mondja, és később megbánja, vagy komolyan gondolja, és aszerint is viselkedik. Nálam az utóbbiról volt szó, ezért ha nálad is ez a helyzet, akkor tudok tanácsot adni. Tekintsd lelki betegségnek, mert ilyet egészséges anya nem mond a gyerekének, vagy legalábbis nem gondolja komolyan. Igyekezz túltenni magad rajta, bármennyire is fáj, és ne magadat sajnáld, hanem anyukádat, mert hidd el, neki sem könnyű ezzel a tudattal élni....

2016. dec. 6. 08:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!