Nagyon sokat gondolkodtam, hogy mit tudnék tenni, de végső tehetetlenségemben úgy döntöttem, hogy leírom ide, hogy milyen helyzetben vagyok. Tudnátok tanácsot adni?
Az a helyzet, hogy a szüleim már régóta vitáztak, egészen kiskorom óta, és apám többször meg is verte anyámat
Ez teljesen beleivódott az emkékeimbe
Kb.1 éve megint megy a vita, de már egyre durvábban és teljesen tanácstalan vagyok. A szüleim hetente vesznek össze, édesanyám mindig sír, idegileg kivan és szerintem 1x idegösszeroppanást is kapott
Ahogyan írtam, újfent elkezdődött a veszekedés, a mai nap is megtörtént, de ma már fény derült bizonyos dolgokra
Elbeszélgettem édesanyámmal, és kiderült, hogy apám megint veri. Mindig én voltam az, aki lehiggasztotta őket
Ez szerintem teljesen embertelen és nem lehet már így élni. Traumaként kiskorom óta bennem maradnak ezek a dolgok. Teljesen kilátástalan a helyzetem, ugyanis van egy 16 éves testvérem (én 19 éves vagyok), aki nem sokat tud ezekből a dolgokból. Anya már teljesen ki van készülve, folyamatosan csak tűr és tűr, magábafolytja a dolgokat és azért küzd, hogy tesóm ne érezzen ebből semmit. Mint említettem, a mai nekem betett nagyon. Már érzelmileg teljesen elfáradtam, anyám azt mondta, hogy tűri amíg csak tudja, csak nekünk legyen jobb életünk. Nekem igazából voltak nagy terveim, idén érettségiztem nagyon jó eredményekkel, van egy nyelvvizsgám,1 szakmám, illetve az érettségim. Az volt a tervem, hogy orvos legyek. Rengeteget tanultam,6 tantárgyból kellett érettségiznem és voltak olyan éjszakáim, hogy inkább nem aludtam mert tanultam. Tudtam, hogy küzdenem kell a céljaim érdekében. Anya tudta, hogy mi a célom ezért tűrte a veréseket ( ezeket én ma tudtam meg). De nekem elegem van! Megfogalmazódott bennem, hogy ha én nem teszek semmit, akkor ez így fog menni még éveken keresztül és ez előbb vagy utóbb anyukám vesztét fogja jelenteni. Eldöntöttem, hogy feladom az álmaimat és inkább elkezdek dolgozni, csak azért, hogy ha már nekem nincs normális életem, akkor a testvéremnek legyen az. Felvettem ma a veszekedést hangfelvételre. Kihúztam anyukámból azokat a dolgokat amiket titkolt előlünk. Rajta van a felvételen az, hogy apám veri és hogy inkább tűri csak nekünk legyen majd jobb életünk. Itt most a jobb élet alatt nem az anyagi helyzetet értem, hiszen azzal nincs baj, hanem azt, hogy nem kell majd veszekedésben élnünk. Szóval a hangfelvételekkel a kezemben arra gondoltam, hogy felveszem a kapcsolatot a helyi gyámhatósággal, és rákérdezek, hogy mit tudnék tenni. Ha 1 hónapon belül találnék munkát, és bebizonyítanám, hogy ez nem megfelelő körülmény egy 16 éves számára, akkor talán lehetnék én a gyámja. Inkább feladom az álmaim és elmegyek dolgozni, csak hogy eltartsam magam és a testvérem. Ez az elhatározásom, mert ha én nem vetek ennek véget, akkor senki nem fog. Ezt már nem lehet tovább húzni! Nem akarom látni ahogy édesanyám szenved. Már felfordul a gyomrom és folyton azon járnak a gondolataim, hogy mikor jön az újabb veszekedés. Mennyi esély lehet arra, hogy érettségivel, szakmával illetve nyelvvizsgával a kezemben el tudom tartani magam és a testvérem? Ha kijelölnének engem a testvérem gyámjaként, akkor talán anyám is rájönne, hogy véget lehet ennek vetni. Tudom, hogy most akkoe fel lehetne tenni azt a kérdést, hogy miért nem hagyja el szimplán apámat. Azért, mert ő értünk küzd! Abban a hitben van, hogy még bírja pár évig. Illetve szerintem ennek már pszichológiai háttere is van. Egyszerűen nem érez magában annyi erőt, hogy végetvessen ennek. Ezért akarok én! Sajnálom, ha összefüggéstelen lett az írásom, de még zaklatott vagyok a történtek miatt és csak jár az agyam, hogy mit tegyek. Van rá esély, hogy találok munkát és engem jelölnek ki gyámnak? Egyszerűen ki akarok törni ebből a közegből és tesómat is vinni akarom. Köszönöm ha elolvastátok! Szerintetek mi tévő legyek? Ha lenne elég erőm hozzá, akkor végig tudnám csinálni és jó megoldás lenne?
válasza:Tisztelt kérdező: Őszintén sajnálom hogy ilyen szörnyű dolog történik nálatok. Szerintem nagyjából a testvéred is tudja mi történik otthon csak nem szól bele mert fél az apjától.
Én 20 éves fiú vagyok nekem se volt könnyű életem 15 éves koromban hunyt el édesapám sajnos. Ő alkoholista volt. De ettől függetlenül nagyon jó lelkű segítőkész kedves ember volt.
A hangfelvétel készítése nagyon hasznos jó dolog.
Jelentsétek fel a Rendőrségen apukádat.
Tudom szereted Őt de Ő már más ember lett nem az akinek te meg ismerted sajnos.
Súlyos pszichés eredetű problémái vannak. Amit orvosolni kell.
Anyukádal együtt menjetek el a Rendőrséghez és adjátok nekik a hanganyagot.
Mondjátok meg nekik saját biztonságotok érdekében hogy féltek Tőle mert bármire képes lenne.
Így majd a Rendőrökkel együtt haza mentek és majd Ők helyre teszik ne aggódj. Nem fogják bántani.
De lehet beszállítjak a Rendőrségre.
Ez így nem mehet tovább nem tudom mit képzel magáról apukád így bánni a családdal. Szégyen gyalázat sajnos.
válasza:Érthető, hogy ki vagy és az is jó, hogy ki írtad magadból.
Édesanyád saját maga miatt van édesapáddal. Így ő mártír lehet.
Ha ti lennétek fontosak már régen lépett volna.
válasza:Nem szép anyádtól, hogy képes ilyet kijelenteni, hogy miattatok tűr, hogy nektek jó legyen. Te úgy érzed, hogy neked ez jó!? Jó látni, ahogy apád rendszeresen veri anyádat?!
Egy bántalmazó kapcsolat ennél sokkal bonyolultabb. De maradjunk annyiban, hogy saját maga miatt tűr.
Anyósom ugyanez. "Igazi mártír".
Nyolc gyereket szült az alkesz férjének, aki verte az egész családot. Mindig arra hivatkozott, hogy a gyerekei miatt tűr.
Már kirepültek mind. A 18-at amint betöltötték, találtak valami módot, hogy elhúzzanak.
Időnként megy valamelyik gyereke, és "megmenti", odaköltözteti magához. Onnantól megy a veszekedés, állandóan sír valamin, aztán megy, hogy "ő mit megtett értük, mégis mindenki csak bántja". Aztán vérig sértődik, és visszaköltözik a férjéhez.
Egész nap ül a tévé előtt, cigit tölt, bagózik, nem csinál semmit, és van kivel veszekednie. Neki ez így jó. (Ennyi gyerek mellett sose dolgozott.)
Csak közben a gyerekei készülnek ki idegileg, hogy mennyire rossz neki.
Egyre öregebb após, sokszor inkább csavarog, vagy a műhelyben alszik. Amikor nem látja egy hétig, akkor is állandóan sír az öregasszony, hogy unatkozik, magára hagyják a gyerekei, meg ilyenek miatt kell hozzá rohanni, mert megszédült, megbotlott az udvaron és állítólag elesett, stb. A lényeg, hogy munkaidő közepén rohanjon oda mindenki, mert halik megfelele, aki nem, az meg ro.hadjon meg.
Anyád ugyanebben szenved. Ahelyett, hogy elvált volna, és felnevel titeket, inkább "tűr", mert fél lépni. Miközben azzal takarózik, hogy ezt értetek teszi.
Ne legyen bűntudatod!
Nem értetek teszi, hanem a saját viszonylagos kényelméért. Jobb pár pofon, mint kemény munkával egyedül nevelni két gyereket. De: ez nem értetek van, nem a ti érdeketekben!
válasza:
válasza:Ezt írja a kérdező:
"van egy 16 éves testvérem (én 19 éves vagyok), aki nem sokat tud ezekből a dolgokból"
Nos, nagyon derék, hogy anyukád mellett kiállsz.
Hogy van az, hogy a tesód nem sokat tud ezekből a Veszekedésekből/verésekből?
Hogy akarod őt így kimenteni?
A gyámhatóság megkérdezi majd a tesódat, és ő meg azt mondja, hát ő nem igen tud ezekről a dolgokról.
Anyukádat is megkérdezi majd, aki szintén elfogja mondani, hogy nem is olyan vészes a helyzet.
Szóval, nagyon zavaros a történeted.
Persze, lehet, hogy te nagyon tragikusan éled meg, ami történik, de a gyámhatóság általában a sértett kérésére szokott eljárást indítani, arról nem is beszélve, hogy szinte semmilyen anyagi egzisztenciával nem rendelkezel.
Érezzük, hogy valahol te nagyon jót akarsz, de tudod amikre te hivatkozol azokra a tesódnak és anyukádnak kellene hivatkoznia, hogy érdemben lépjen a gyámhivatal.
Azt írod, hogy a te közbelépésedre szoktak csillapodni a családi botrányok.
hát itt van neked feladatod többször és határozottan lépj közbe és tereld a szüleidet a békesség útjára,
amihez szívből kívánok mielőbbi sikereket.
válasza:Anyjuk saját magáért tűrt. Igen, ez az ő élete.
Tök jó, hogy a kérdezőnek legalább már az igénye kialakult egy nyugodt életre.
Így is sok-sok munkája lesz abban mire ezt feldolgozza, rendbe teszi magát.
Segíteni csak azon lehet aki már dolgozik magán. Aki változik.
válasza: válasza: válasza:Mindenképp menjetek el rendőrségre följelenti apádat, ahogy azt az értelmesebb fele megírta. Az utolsónak meg igaza van, ez a bunkó, semmirekellő hozzáállás a társadalom legalja. Gondolok itt a 14-es, 17-es és a Bence nevű felhasználóra!
#13
-Ne legyen bűntudatod!
Te képes vagy ilyen tragikus kérdésnél, (ezt is szenvedve tette fel a kérdező), ilyet írni!
Eddig véleményem szerint a 11-es írta az egyik legjobb megoldást, mégis őt pontozták le sokan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!