Miért van az, hogy vannak szülők, akik szándékosan elveszik a gyerekük önbizalmát, önbecsülését?

Sajnos sok ilyen van. Mérgező szülőknek is szokták hívni az ilyet. Lényegében rossz szülők.

[link]

Az ilyet nem is nevezném anyának.

A rossz élettapasztalatok szerint vagy azért mert a gyereke nyilván nem kívánt volt.

nem feltétlenül rosszindulatból, vagy akár nem is tudatosan csinálják. egyszerűen ilyen dolgokat hoznak ki belőlük egyes helyzetek. ilyen viselkedésmintákat vettek fel, nem is feltétlenül fogják fel, hogy azzal, amit csinálnak mennyit képesek ártani a gyereküknek. jó eséllyel velük is így viselkedtek, ezt látták otthon, ezért ezt a nevelési formát vették fel.

ha érdekel a téma olvasd el Susan Forward: Mérgező szülők című könyvét. nagyon fontos szakirodalma a jelenségnek és a gyereknevelésnek általánosságban is.

[link]

én meg veled nem tudok teljesen egyetérteni 8-as (természetesen csak a véleményeddel, a saját példádat nem vonom kétségbe, csak annyit állítok, hogy egy ilyen igen/nem kérdésnél összetettebb dologról beszélünk), de ez így jó, nem kell feltétlenül mindenben egyetértenünk és a kifejthetjük a véleményünket a másik véleményét tisztelve és elfogadva is.

az, hogy "szereti/nem szereti" valaki a gyerekét, az egy meglehetős leegyszerűsítése a kérdésnek és csak nagyon ritkán lehet ennyire egyértelműen eldönteni, hogy igaz-e. a szeretetnek rengeteg féle kifejezési formája van (lásd 5 szeretet nyelv) és mind egy személy fejlődési folyamata (szocializáció), mind egy szülő-gyerek kapcsolat nagyon összetett és egy csomó féle helyzetet élnek meg. minden helyzetben adott hangulat, lelki állapot és egy csomó más tényező befolyása mellett hoznak meg különféle döntéseket, amiket persze befolyásol az is, hogy egyébként szeretik-e egymást vagy sem, de nem ez az egyetlen. ezen kívül még egy csomó másik is van. ráadásul ahány ember, annyi féle és egyiknek sem látsz bele teljes mértékben az életébe és a gondolkodási és érzelmi mechanizmusaiba.

az üdvözletes és helyes, hogy nálad #8-as a rossz szülői minta átfordult és nem követendő mintaként csak lemásolod azt, hanem képes voltál felülírni és más magatartással helyettesíteni. ugyanakkor sokan vannak, akiknek ez nem sikerül így (mégtöbben valószínűleg meg sem próbálják) és mivel azt a bánásmódot, nevelést tatják helyesnek, amiben ők szocializálódtak, maguk is ezt alkalmazzák és adják tovább. lásd még "belőlem is a verés nevelt férfit, a saját gyerekem is így nevelem, mert ez az ő érdeke" érvelés. ettől még simán szeretheti a gyerekét, csak más a megközelítése. és még csak az sem biztos, hogy ebben téved, még ha én magam sem értek egyet ennek helyességével. sok féle fejlődési út van és sok féle úton lehet eljutni minden eredményhez...

minden esetre sok sikert mindenkinek!