Mennyiben hibásak a szülők, abban hogy ilyenné válnak a gyerekeik?
Adott egy család, 2 gyerekkel.
- A kisebbik, lány: kisgyerek korától értelmes, gyorsan tanult, az iskolában mindig kitűnő volt, szorgalmas tanuló. Felnőttkorára 2 diplomát szerzett, szépen halad a karrierjében, maximalista, jelenleg külföldön él. Pontosan kitűzött céljai vannak, karrier, család, saját lakás stb. Sok barátja van élvezi az életet, utazgat.
- Az idősebbik, fiú gyermek: mindig is gyengébb képességű volt, nehezen ment neki az iskola, csak egy szakmunkásképzőt járt ki, érettségije sincs. Bár dolgozik, de még mindig a szüleivel él. Nincsenek céljai az életben, gyakran váltogatja a munkahelyeit, sehol sem boldogul hosszú távon. Munka után csak begubózik a szobájába, nincs se párja, sem barátai. Nem gondolkodik előre, nincsenek tervei, csak úgy elvan a világban, nem küzd semmiért, teljesen életunt.
A bátyám gyerekeiről van szó, akik egyben az én keresztgyerekeim is, születésüktől fogva jól ismerem őket. Mindig azt láttam náluk, hogy a lányukat sokkal jobban elismerték. Amikor gyerekek voltak, mindig mindenkinek azzal dicsekedtek, hogy milyen jó tanuló, milyen ügyesen fuvolázik, jól táncol stb. amivel nincs is semmi gond, de a fiút soha semmiért nem dicsérték meg. Rá nem voltak büszkék, mert rosszul tanult, és nem járatták semmilyen különórára sem, csak korrepetálásra. Róla nem nagyon mondtak semmit, ha az ember direktbe rákérdezett, hogy "és a fiatokkal mi újság?" akkor lerendezték ennyivel, hogy "ő is jól van, köszi." A lányt mindig terelgették az úton, segítettek neki sulit választani, nyílt napokra mentek vele, a fiúnak pedig annyit mondtak, hogy oda jelentkezzen ahová a legkevesebb pont kell, úgyis csak oda veszik fel.
Bár mindkét gyereküket szeretik, szerintem sajnos nagyban ennek a fajta megkülönböztetett nevelésnek köszönhető, hogy felnőtt korukra ennyire különböző módon élnek a gyerekeik. A sógornőm szerint viszont nem miattuk lett ilyen a fiuk, hanem egyszerűen csak "későn érő" típus.
Ti mennyire értetek azzal, hogy a szülők hibája, ha az egyik gyerekükből úgymond életképtelen felnőtt lesz?
válasza: válasza:"későn érő" típus -lehet ám, hogy ez az ok.. és az iskolákban ezekre nagyobb teher hárul, hamar lemarad, szidják, és egyre jobban elveszti a kedvét...
A lány egy karrierista, tör a céljai felé, mint egy tank a csatában - a másik meg nem találta meg az útját, az ami lelkesíti. Reméljük, megtalálja.
válasza: válasza: válasza:Itt nem a szülök a hibásak, hanem a gyerekek különbözöek.
Egy olyan gyereket, aki éppen csak átmegy az év végén, értelmetlen lenne különórákra küldeni, mert ezzel csak túlterhelnék még jobban. (Az nem áll, hogy nem foglalkoztak vele, mert korrepetálásra - amire szüksége volt - küldték) HA öt is "fejlesztették" volna, akkor jó eséllyel már régen összeomlott volna a túl sok elvárás alatt.
Viszont az mindenképpen jó lenne neki, ha nem élne a szülöknél, hanem önálló életet alakítana ki, saját maga után felelöséget vállalna, mert akkor még lehetne belöle elégedett ember. Így, hogy a szülöknél él, semmi motivációja sincs önállósodni. Viszont ott folyamatosan összehasonlítják a sikeresebb testvérrel, ami számára biztos negatív élmény.
válasza:"de a fiút soha semmiért nem dicsérték meg." [kérdező]
Az esetlegesen gyengén tanulónak is kell az ösztönző dicséret, amit a kérdező szerint a fiú nem kapott meg.
Lelombozták a gyereket, lenullázták önértékelését.
Nem az a lényeg, hogy most, 18 éves kora felett el kell-e hajtani a háztól, hanem az, hogy mi történt 18 éves koráig, hogy ilyen lett!.
.
Ha egy hármasan tanuló gyerek egyszer négyest visz haza, bizony, dicséret jár érte, nem pedig a szöveg: "Bezzeg a hugod/nővéred/testvéred!"
Az átlagos képességű gyerek az átlagos teljesítményért ugyanazt a dicséretet érdemli (jár neki!), mint a jó képességűnek az átlagon felüli teljesítményért!
válasza:pfff
az öcsémet anyám vitte mindenre, zenére, külön nyelvre, még rajzra is és mindenben az öcsém tehetséges volt, de amint anyám mondta hogy ebben jó vagy, az öcsém bevágta magát és nem volt hajlandó fejlődni. Most meg egy sima érettségivel ül a szobájában nap hosszat, pedig szakmát is végezhetett volna a gimiben,de amint ezt kimondtuk érdekes módon nem akarta azt elvégezni.
Egyszerűen ezek az emberek akkor is életképtelenek ha agyon dícsérjük őket, pont.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!