Szülőktől elköltözés megoldotta a konfliktust?

A mindennapi részét igen, fizikailag nincsenek itt, apróságokba nem tudnak beleszólni, bejönni, a nyakunkra mászni.

A nagyobb problémákat nem. Időnként ömlik a sz... De evvel együtt kell élni. Ők nem egy elengedő család, a pokolba is utánunk jönnének, ha úgy gondolnák hogy nekik kell valami tőlünk.

Persze, legalább nem pofáznak bele az életembe, mert nincs rálátásuk.

És így, hogy csak félévente találkozunk tök jó a kapcsolat :)

A mi esetünkben megoldott majdnem mindent. Sajnos anyám, míg otthon éltem, egyfolytában éreztette velem, hogy tőle függök anyagilag. Mindezt 12 éves koromtól 19 éves koromig, amíg el nem költöztem.

Ha saját akaratom volt, ami nem egyezett az övével, azonnal jött a zsarolás, hogy "oké, de akkor el lehet költözni apámhoz, meg rokonokhoz, majd ők eltartanak", meg amikor megbeszéltük, hogy egyetemre megyek és fel is vettek, minden egyes vitánál előhozta, hogy ő támogat. Olyan viták voltak pl. hogy vizsgaidőszakban nem akartam hazamenni, mert a 3 éves tesóm nem hagyott tanulni, és ezen balhézott.

Én nagyon hamar végett vetettem ennek a zsarolásnak. 19 éves koromtól kezdve dolgozok. A következő nyáron már nem mentem haza. Anyám nem tudott zsarolni semmivel, így hát előbb-utóbb felhagyott vele.

Most már egész jó a kapcsolatunk, most inkább érzelmi zsarolást szokott alkalmazni "ez a hála" és társai, ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, de elengedem a fülem mellett.