Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Lehetek szeretethiányos a...

Lehetek szeretethiányos a szüleim miatt?

Figyelt kérdés
Sose foglalkoztak velem sokat gyerekkoromban. Apám agresszív volt és nem mertem hozzászólni, és ha meg is tettem csak elküldött. Anyám meg mindig az igazát hitegette mindenkivel és ha bármit akartam csinálni leszóltak, barmi féle okból. Próbáltam barátnőt szerezni hogy foglalkozhassak valakivel de sose jön össze. Emiatt lehetek szeretethiányos? Úgy érzem lassan a depresszió felé közledek. 16/f

2018. jún. 9. 12:31
 1/10 anonim ***** válasza:
Lehetsz. :(
2018. jún. 9. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
igen:S
2018. jún. 9. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
45%
Az lehetsz, ami akarsz lenni. A klasszikus kamaszkori vilagfájdalmas tini, a szülei miatt szeretethiányos gyermek, mentális problémával küszködő fiúcska, a kezeletlen és diagnosztizálatlan depresszióját babusgató önsajnáltató emberke... vagy lehetnél normális is. Gyakorlatilag te döntöd el, mibe ragadsz bele.
2018. jún. 9. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:
Tudom hogy tipikus esetnek túnik de nem nagyon érzem itthon szeretve magam. Nem vagyok világfájdalmas, lógok a haverjaimmal meg élem az életet. Már elterveztem az egyetemem, a jegyeim is jók hozzá, csak itthon nem vagyok szívesen a folyamatos leszólások miatt.
2018. jún. 9. 12:45
 5/10 anonim ***** válasza:
igen, lehetsz. az ember nagyon sok mindent hoz magával otthonról, már az első néhány évben rögzül az ahogyan bánnak a gyerekkel a szülei. persze a kamaszkor alapból szar és nehéz átvészelni, de szerencsére te is sokat tehetsz ez ellen. önfejlesztés, hobbikban való elmélyülés, hasonló érdeklődési körű barátok, egy barátnő mind egy kiegyensúlyozottabb élet felé visz. csak ne zárd el a problémáid mások (és magad) elől, ha valakivel tudsz róluk beszélni, az már félsiker.
2018. jún. 9. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

Ne akarj minden áron megfelelni a szüleidnek. Látod csak a tulajdonuknak tekintenek, nem érdekük hogy boldogulj az életben. Annak örülnek, ha ki vagy szolgáltatva nekik.


A depresszió azért van rajtad, mert úgy érzed nincs megoldás kiszakadnod ebből a kapcsolatból.


A szüleiden nem tudsz változtatni. Ugyanis ők élvezik ezt a helyzetet. Ezért nem akarnak változni.


Neked kell változtatni a helyzeten. Külön kell költöznöd a szüleidtől, úgy hogy kell egy barátnő, barát, vagy egyéb rokon aki segít neked. Esetleg önállóan dolgozgatsz és veszel magadnak egy lakást hitelre. És törlesztgeted a hitelt, mint ha albérletben lennél.


Hidd el nem számít, mit gondolnak rólad a szüleid. Az a fontos, te hogy látod magad. Légy büszke magadra, hogy eddig is eltudtad viselni őket. Most rajtad a sor hogy "meg háláld" a gondoskodásukat.

2018. jún. 9. 12:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Miért baj ha elzárom az érzéseim? Nem vagyok túlzottan visszahúzódó de mivel mindig ha problémákról beszéltem szüleimmel magasról fostak rám mert hogy kisgyereknek milyen problémái lehetnek és ezért soha senkivel nem beszélek a problémáimról csak viccelődve.
2018. jún. 9. 13:25
 8/10 Yoda m. ***** válasza:

Viszont most, kedves Kérdező beszélsz, mert szabadon beszélhetsz az érzéseidről. Ne is szégyelld, hogy vannak. Ne is rejtegesd. Itt mindenki (aki olvas) meghallgat Téged. Aztán hozzá is szól. De ez itt, ezen a "fórumon" így van rendjén.


Válaszolva kérdésedre, igen, lehetsz szeretethiányos a szüleid okán. Hogyne lehetnél, ha egyszer a Te családodban (ami adott), abban a "légkörben" nevelkedsz, vagyis élsz.

De, hogy mást ne mondjak, tudnod kell, nem vagy egyedül ezzel. Olyannyira nem, hogy pl. én is voltam így. Csak régebben, nem mostanában. De rengetegen vannak még rajtad kívül ma is, akik hasonló cipőben járnak.

Persze, tudom, ez nem igazán vigasztal Téged. Hiszen az az Ő problémájuk, nem a Tiéd.

Nos, viszont ezt csak azért említettem, hogy tudd: Nem lesz mindenkiből depressziós, aki hason-képpen él, mint Te. Tudod kikből lesznek? Főként azokból, akik szeretik sajnálni és sajnáltatni önmagukat. Az ego-juk teszi ezt velük.


A barátnőd, ahogyan írod, sose jön össze. Igen, ez lehetséges. Talán, mert túlságosan is akarod, szeretnéd, rágörcsölsz! Ezért nem megy. Ha elereszted az "akarást", ha nem görcsölsz, akkor fogod megtalálni a módját, ami a barátnődhöz vezet...


Viszont, a jó hír az, h. nem is kell feltétlenül ma már 16 évesen, hogy szüléid szeressenek. Ha önálló leszel, ha leválsz róluk, pláne ,hogy nem fog kelleni a szeretetük. Ami a fontos a Te életedben, h. TE TUDJÁL SZERETNI, azaz szeretetet ADNI. Mert egy idő után már a "felnőtt" nem igényli a "kapni"-t, amikor már képes tudni "adni". Szeretetet. (Jézus élete jól példázza ezt)


Amondó vagyok, akkor leszel igazán felnőtt, amikor sutba dobod, hogy Ki és mennyi szeretetet adott Teneked. Ami felnőttként igazán fontos lesz életedben, hogy Te képes leszel-e szeretetet adni. Hogy kinek? Hát például a szüleidnek, akik végül is "létrehoztak" Téged. Aztán a barátaidnak, a körülötted élőknek, a leendő barátnődnek.


Tudom, nem könnyű ezt elérni. Egyáltalán nem az. De, hát ismered a jelszót: "kockáztatás". Anélkül nem létezik siker. De mit is kockáztass?

Kockáztatod, h. az eddigi, bevált, megszokott életviteled megváltoztatásával, azzal fájdalmat okozol másnak (szüleidnek), de magadnak sem lesz kellemes. Pl., ha keményen leszólnak, elkussoltatnak... Te nem hagyod magad. Közlöd (ha kell, akkor hangerővel, szintén keményen), hogy a Te életedben az egyoldalú, diktatórikus parancsolgatás nem járja. Mert nem labdaszedő akarsz lenni pl. a családi csapatban hanem résztvevő, mégpedig egyenrangú játékos. Mert Te ahhoz eléggé felnőttnek érzed magad, hogy Neked is lehessen némi beleszólásod a dolgok állásába. Főleg, ha az pont Téged érint a leginkább.

Ez persze konfliktussal jár... De hát pont ezt kockáztatod, hogy nem fogod egy-két szépen kifejezett mondatoddal a teljes egyetértést kiváltani a családi körben. Erre mérget vehetsz. Csak egy dolog fontos: Mindig csak azt mondjad, amit a szívedben jónak érzel, s mindig csak annyit. Sose többet. S főleg düh-ből, visszavágás-ból ne reagálj. Csakis szeretettel, s szeretetből. Ez fog menni, ha tisztán érzed a jogaidat és kötelességeidet a családon belül.


Szóval, Te önmagadon változtass, s ne a szüleidet akard megváltoztatni...(hogy szerethetnének már egy kicsit jobban)

Hidd el, önmagadon sokkal egyszerűbb és könnyebb változtatni, mint a betokosodott Őseiden...

Ha elkezded önmagad megbecsülni, szeretni és átformálni, meglátod a környezeted is reagálni fog rá. A barátnőt is hamarább fogod tudni megszólítani, hozzá közeledni... csak változtass magadon. Menni fog. Mert Te még csak 16é vagy. Most még könnyű. 10-20 év múlva már sokkalta nehezebb... Én ezt látom, mert megtapasztaltam.


Az ERŐ legyen Veled utadon!

2018. jún. 10. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
69%
Hát persze, Hogy minden reggel felkel az a hülye Nap, arról is ők tehetnek.
2018. jún. 10. 20:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Ne akarj nekik megfelelni. Látod,hogy mekkora diktátorok.
2018. jún. 10. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!