Ha bármikor elmegyek otthonról hiányoznak a szüleim és ugy érzem sírnom kell. Mit tudok csinálni? 16 éves fiú vagyok.

Hát akkor ne menj el.

De majd kinöcöd

16 éves fiú létedre sírsz, ha nincsenek veled a szüleid? Kisfiam négyéves korára már túl volt ezen. Kislányom egyéves, ő most van ebben a korban.

Ha jót akarsz magadnak, szakemberhez fordulsz, mert ez elképesztően beteges (ha nem kamu a kérdés)!

16 évesen nem gondolod, hogy ideje lenne felnőni picit?

Könyörgöm, nem 6 éves vagy, hanem maholnap felnőtt ember!

Kicsit több konkrétumot is írhattál volna.

Például: mit takar pontosan az, hogy "elmegyek otthonról"? Azt, hogy csak pár órára mész el, pl iskolába, vagy barátokkal? Vagy hosszabb időre, napokra, hetekre?

Meg megírhattad volna azt is, hogy mit érzel, konkrétan minek a hatására érzed azt, hogy sírnod kell? Mi hiányzik konkrétan? Csak a szüleid jelenléte? Vagy a biztonságérzet, hogy nem tudnak megvédeni, ha valami történik, pl megtámadnak az utcán? Vagy csak tényleg ennyire ragaszkodsz hozzájuk, hogy ha nem látod őket, akkor máris hiányoznak?

Amikor egyedül vagy otthon, akkor is előjön ez az érzés, vagy csak akkor ha házon kívül, tehát idegen környezetben vagy? Ért mostanában bármilyen trauma, sokk, ami hatására előjött ez a dolog? Mióta áll fenn ez a probléma?

Kérlek írj kicsit részletesebben a helyzetről, mert így túl kevés információt adtál meg ahhoz, hogy értelmes tanácsot tudjunk adni.

"16 évesen nem gondolod, hogy ideje lenne felnőni picit?

Könyörgöm, nem 6 éves vagy"

Lehet, hogy csak elgépelte, és tényleg még csak 6. ;-)

Őket félted vagy magadat?

Akármelyik is, gondolj arra, hogy máskor is elmentél már otthonról, aztán utólag mindig kiderült, hogy fölöslegesen izgultál, mert nem lett semmi baj se velük, se veled, túlélted, időnként még jól is tudtad érezni magad két sírás között, úgyhogy most sem lesz semmi gond, semmi jel sem utal rá, vagyis nyugodtan lazíthatsz, hogy jól érezhesd magad máshol is, nem csak a szüleid közelében. Gondolkodj racionálisan.