Ha nem én kértem az életet akkor miért kell a szüleim elvárásainak megfelelni?

Hány éves vagy?

Szerinted mégis hogy kéne működnie a dolognak? Hogy a fenébe lehet megkérdezni egy gyereket születése előtt, hogy akar e élni?

Oké, ne felelj meg az elvárásaiknak. Akkor mégis miféle rendet és magatartás formát akarsz megtanulni?

A világ szabályokból áll, ha nem tartanánk be őket, akkor káosz lenne.

Milyen hatalmas elvárásaik vannak a szüleidnek?

Rakj rendet a szobádban, tisztelettel bánj az emberekkel, tanulj, segíts a házimunkában?

Ne rakj rendet a szobádban, de ne várd el anyádtól, hogy suli előtt ő keresse meg a másik fél pár zoknidat a kacathegy alatt.

Ne bánj tisztelettel velük, beszélj vissza, de ne várd el tőlük, hogy ne úgy beszéljenek veled, mint egy koszos rabszolgával.

Ne tanulj. De ne legyél felháborodva, ha a szalag mellett kötsz ki, ahol 40 évet állhatsz.

Ne segíts a házimunkában. De ne várd el anyádtól, hogy 50 éves korodban is főzzön, mosson, takarítson rád, mert te, lusta voltál ezeket gyerekkorodban megtanulni.

Bármily hihetetlen, a szülő általában a javadat akarja. Nem pusztán rabszolgának néz, mikor te pakolsz el vacsi után de az életre tanít. Egyszer majd neked kell kiszolgálnod a gyerekeidet.

Ha nem tanulsz meg beilleszkedni, alkalmazkodni a családodban, hogy gondolod, hogy menni fog a nagyvilágban?

Még ha abszurdnak is tűnnek a szülők elvárásai, akkor is neked akarnak jót.

Ha mondjuk elvárják, hogy 5-ösnél ne hozzál rosszabb jegyet, azt sem azért akarják, mert szemetek. A legjobbat akarják kihozni belőled.

Ha túlzásnak gondolod az elvárásaikat, akkor le kell ülni velük megbeszélni a dolgokat. El kell mondanod a te meglátásaidat és meg kell hallgatnod az ő érveléseiket is.

Nem kell.

Az állam törvényeit kell betartanod neked is, és a szüleidnek is. Ők kötelesek 18 éves korodig (lehet, hog ha tovább tanulsz, akkor még valameddig)etetni, ruházni, fedelet adni a fejed fölé, iskolába járatni, és nem veszélyeztethetik a testi szellemi és erkölcsi fejlődésedet. Még szeretni sem kötelesek, végül is ők nem téged akartak, csak úgy általában egy gyereket, és arra is joguk van, hogy meggondolják magukat. Persze a legtöbb szülő megszereti azt a gyereket, aki a családjába születik.

Neked se kötelező őket szeretned. De nem vásárolhatsz dohányt és alkoholt, ha nem vagy 18, gyermekvédelmi intézkedés alá kerülsz, ha nem jársz be az iskolába, ha súlyos fegyelmi vétségeket követsz e. Ha bűncselekményt követsz el, és elég idős vagy, bíróság elé is kerülhetsz. Ha pedig a szüleiddel nem tudsz megegyezni a családi élet szabályaiban (itt sajnos ők diktálnak, bár józan szülők beleszólást engednek a gyerekeknek is), akkor apádék lemondhatnak a nevelésedről, és onnantól az állam kénytelen gondoskodni rólad. A szüleidről legombolnak némi pénzbeli hozzájárulást, de nem kényszerítik őket, hogy egy lakásban éljenek veled, vagy látogassanak, vagy egyáltalán tudomást vegyenek rólad a továbbiakban. Ha meghalnak, majd öröklöd a vagyont, hacsak ki nem tagadnak.

Emberek! Csak beszélgetünk, ötletelünk, nem vagyunk egymás ellensége!!!

Sajnos a szülő magatartásban vannak paradoxonok, illetve van egy olyan faktor, hogy a szülő sem tökéletes.

A gyerek, mint érintetlenebb tisztább lélek, tűélesen rámutat a szülők azon dolgára, hogy hol kell nekik fejlődniük.

Nyilván ők meg előnyben vannak a korukkal és utat akarnak mutatni

Nem kell.

Elég baj, ha a szüleid rád telepednek és azt éreztetik mintha kellene. Nárcisztikus szülőknél gyakori.