Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mennyire szánalmas, ha valaki...

Mennyire szánalmas, ha valaki 25 évesen még mindig a szüleire mutogat?

Figyelt kérdés

Hogy azért zárkózott és fél az emberektől, mert anno verte az apja. Meg hogy azért nincs még meg a diplomája, mert 18 évesen elköltözött és dolgozott, hogy fenn tudja magát tartani.

Mások 25 évesen már rendelkeznek legalább egy diplomával, megvan az önrész a saját lakáshoz (vagy akár maga a lakás), és útban az első baba. És senki sem mutogat, hogy mert a szülei így meg úgy....



Ha már 6 éve nem veri senki, akkor miért kell még mindig felemlegetni, hogy "mert apám 18 éves koromig vert"?

De már nem ver, nem? Akkor minek kell még mindig szociális fóbiásnak meg szégyellősnek lenni?


2018. dec. 21. 12:37
1 2 3
 1/21 anonim ***** válasza:
100%
Nem olyan könnyű ezeken a traumákon túllépni, amennyire is hiszed, örülj neki, hogy téged nem bántalmaztak és nem tudod átérezni. Ettől függetlenül szerintem szükséges, hogy most már vállaljon felelősséget az életéért, ha a múltjáért nem is tud, a jelenéért és a jövőjéért igen. Ahelyett, hogy ítélkeznél inkább próbáld meg rávenni arra, hogy menjen el egy terapeutához, nem mindenki tud ezekkel megbirkózni egyedül.
2018. dec. 21. 12:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 anonim ***** válasza:
100%

A kialakult szociális fóbia egy betegség,ráadásul nagyon rossz.Legtöbb esetben a rossz szülői nevelés szövődménye és eredménye.

Lehet a szülő(k)re mutogatni,50 évesen nekem is néha eszembe jutnak anyám húzásai,de semmi értelme nincs,mert a "mutogatás" és az okolás nem megoldás a problémára.

A diploma és a lakás elérése a nem szociális fóbiásoknál sem mindig jön össze 25 éves korra,mindenesetre egy fiatal előrejutásának,célratörésének,ambíciójának egyik legrosszabb elfojtója a rossz szülői nevelés által kialakult pszichés probléma,vagy problémák.

2018. dec. 21. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/21 anonim ***** válasza:
77%
Ez 100%, hogy kamu kérdés :D
2018. dec. 21. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 anonim ***** válasza:
100%

A kialakult szociális fóbia egy betegség,ráadásul nagyon rossz.Legtöbb esetben a rossz szülői nevelés szövődménye és eredménye.

Lehet a szülő(k)re mutogatni,50 évesen nekem is néha eszembe jutnak anyám húzásai,de semmi értelme nincs,mert a "mutogatás" és az okolás nem megoldás a problémára.

A diploma és a lakás elérése a nem szociális fóbiásoknál sem mindig jön össze 25 éves korra,mindenesetre egy fiatal előrejutásának,célratörésének,ambíciójának egyik legrosszabb elfojtója a rossz szülői nevelés által kialakult pszichés probléma,vagy problémák.

2018. dec. 21. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/21 TR75 ***** válasza:
100%

Az ilyen traumák konkrétan tönkretehetik egy ember teljes életét. Akár tetszik, akár nem. Szerintem nem vagy jó barátja/rokona/bármilye az általad említett embernek.

Aki így áll másokhoz, annak magának is vannak/voltak problémái (még ha esetleg nem is problémának éli meg, mert mondjuk áthárítja másra a frusztrációját vagy a haragját, és az ő részéről ezzel le is van tudva a dolog), és másokéit is csak súlyosbítja.

2018. dec. 21. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/21 anonim ***** válasza:
100%
Szerinted ez tényleg úgy működik, hogy pl. véget ér a bántalmazás és akkor mindennek vége, minden oké? 18 évesen elkezdesz dolgozni végzettség nélkül és 25 éves korodra rögtön lesz lakásod, családod, gyereked? Nagyon el vagy tévedve... Az, hogy valaki reálisan látja a dolgokat és felimeri, hogy milyen múltbéli tényezők járultak hozzá a jelenének és a jövőjének az alakításához, az nem ujjal mutogatás a másikra. Ezek tények. Ha valakit pl. bántalmaztak a szülei gyerekkorában, akkor az az ember bizony nem egy olyan utat fog bejárni, mint egy "normális" vagy normális körülmények között élő kisgyerek, mert traumatizálódott. Ezt fel kell dolgozni, kell rajta munkálkodni stb. és ez valakinek könnyebben megy, valakinek nehezebben. Sőt, lehetséges, hogy egyedül nem is képes megoldani ezt a krízishelyzetet és segítségre lenne szüksége, amit vagy megkap vagy sem. Ezek rengeteget számítanak és bizony kihatással vannak az egész életére pl. mennyire van önbizalma, mennyire mer tervezni, mennyire ambíciózus, mennyire mer másokkal kommunikálni stb., stb. Emiatt érthető, hogy neki nem könnyű a továbbtanulás, a munkavállalás és a kapcsolatépítés, párkeresés és a többi.
2018. dec. 21. 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/21 anonim ***** válasza:
100%

Sosem a verés az, amin a legnehezebb túllépni, hanem a szóbeli erőszak. Ha egy életen át azt hallgatta, azt sugallták neki, hogy semmire sem képes, úgy kezelték, úgy szidták, hogy életképtelen, akkor bizony sokkal jobban tönkreteszik az életét bárkinek, mint akinek az apja meg se tudott szólalni, csak elővette a szíjat és anyázott.


A lelki terrort sokkal nehezebb észrevenni, és sokkal brutálisabb a hatása, mint egy nyolc napon túl gyógyuló sérülésnek. Csak sajnos kevésbé látványos, mert az ilyen gyerekek nagy része szorongó, csendes, visszafogott, ami kívülről jó nevelésnek látszódhat.


Azzal sokkal könnyebb megbékélni, hogy a szüleim dühkezelési módszere alulfejlett, ezért vertek, mikor mérgesek voltak, mint azzal, hogy a szüleim nem szerettek/gúnyoltak/semmibe néztek/lekezeltek éveken át, nem voltam elég jó nekik.


Nálunk még 50esként is neheztelnek anyáék a nagyszüleimre/dédikre, én pedig 27 évesen is lángoló dühöt érzek, ha eszembe jut egy egy alkalom, mikor megszégyenítettek kisgyerekként.


Menjen el pszichiáterhez és tárja fel a valódi problémát, mert az bizony nem pár pofon és ütés, hanem ami mögötte van.


Senkinek sem kell szégyenkeznie az érzései miatt, teljesen érthető és normális, hogyha az ember felnőttként is neheztel a szüleire.


Egyébként 25 évesen rengetegen járnak egyetemre még mindig, lakásuk meg nagyrészt szülői segítséggel/örökséggel van.

2018. dec. 21. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/21 anonim ***** válasza:
92%
Annyira boldog vagyok te aztán tudod hogy mennek ezek a dolgok, ANNAK ELLENÉRE hogy te nem voltál ilyen helyzetben. Persze, az utolsó öklössel véget is ér minden. Olyan mintha nem is lett volna! Az utolsó verés után minden azonnal hepi! Ha nem lennél ennyire lenéző és bölcs a semmire, szívesen elbeszélgetnék veled erről, hogy megértsd, miért hülyeség minden sorod. És szánalmas pedig te vagy. Olyanról prédikálsz (negatívan!!!, és ez itt a lényeg) amiről fingod nincs.
2018. dec. 21. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/21 anonim ***** válasza:
92%

Szerintem a legnagyobb gyomros egy bántalmazott embernek pont ez a "tovább léphettél volna" szöveg.


Nem azt mondom, hogy fürdeni kell az önsajnálatban és a múltban élni. De az is undorító, hogy gyakorlatilag tabu a mai világban a valós problémákról beszélni.


Én közel 30 évesen apámat és az ő terrorját neveztem meg problémának. Erre megkaptam anyámtól, azt hogy "te már rég elköltöztél" "rég túlléphettél volna" illetve azt, hogy "te mindig is ilyen voltál". Magyarul még én érezzem szarul magam azért, mert szarul bántak velem.


És nem csak magamon látom a problémákat, gyakorlatilag az összes "csendes" ismerősömről kiderült eddig, hogy alkoholista, bántalmazó szülei voltak.

2018. dec. 21. 16:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/21 anonim ***** válasza:
100%

"Akkor minek kell még mindig szociális fóbiásnak meg szégyellősnek lenni?"


Lehet más dimenzióban élek, de ez nem választás kérdése. Nem úgy megy, hogy rákiabálsz "Ne legyél már szégyellős a k.va anyádat" ő meg azt mondja "Ja, oké" és onnantól boldog és kiegyensúlyozott lesz.


Persze hosszú munkával és kitartással ebben is lehet fejlődni, de semmi nem fog egy csapásra menni. És pont az a baj, hogy az ilyen "ne legyél már ilyen" negatív vélemények csak még inkább hátráltatni fogják az amúgy is gátlásos embert. Főleg, hogy ezzel a hozzáállással pont a gátlásosságának az okát tagadod meg, pont azt fojtod bele amit a legjobban nem kellene.


Ettől függetlenül nem tagadom, vannak emberek akik tényleg csak a múltra mutogatnak és meg sem próbálnak tenni azért hogy más legyen.

2018. dec. 21. 16:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!