Miért akar az anyám egy olyan kapcsolatba kényszeríteni, amire nem vágyok? Tényleg felháborító, hogy 20 évesen nem ez a célom?

Mostanában ha hazajövök, mindig feljön a téma, hogy miért nincsen udvarlóm, senkit nem hozok haza bemutatni. Ilyenkor mondom, hogy jelenleg nem is vágyom semmi komolyra, egyszerűen nem lenne időm és energiám sem egy rendes párkapcsolatra. Egyetemre járok, mellette dolgozom és nyelvet tanulok. Sötétben megyek el otthonról, és sötétben is érek haza, most vizsgaidőszakban minden időmet elveszi a tanulás. Nem vagyok soha teljesen egyedül, mert már kb 2 éve van egy srác, akivel néha-néha "összefutunk", de ez csak testiség. Vonzódom hozzá, és szeretem is, de csak mint egy nagyon jó és közeli barátot. Haza nyilván nem hozom, mert mit mondanék? "Ő a Géza, 2 hetente lefekszünk, amúgy orvos" ?

Anyám folyton azzal jön, hogy had szervezzen nekem találkozót ezzel, meg azzal, legalább csak egy randira menjek el mondjuk a körmösének a fiával. És nem érti, hogy nem akarok. Már nagyon unom, főleg hogyha itt van egy barátnőm mondjuk, akkor őt is faggatja, hogy na, van-e valakim, milyen fiúkkal beszélgetek, stb. És ez nekik nagyon kellemetlen, mert nem tudják, hogy anya miket tud, és hazudni sem akarnak neki.