Mennyire tartjátok lelkileg rombolónak, ha a szüleitek minden nap kritizálnak?

Én teljes mértékben annak tartom.

Az én szüleim is ilyenek, csak még extraként érzelmi zsarolók is. Mondanom sem kell, hogy állandó depresszió jellemez ha otthon kell lennem velük.

Szerintem egy normális kapcsolatba maximum a tanácsolás fér bele, nem a kritizálás.

Az én szüleimnek egyszerűen ez lenne a kapcsolatteremtő stratégiájuk. Mind a ketten hagyományos, falusi családi környezetből jöttek. Nem volt kifejezetten mély a szüleikkel a kapcsolatuk és így a saját gyerekeikkel se jött össze ez. A rájuk jobban hasonlító testvéremmel tök normális a viszonyuk. Velem a kis "álmodozó"-val, akinek több kinyilvánított szeretetre lett volna szüksége gyerekként, meg teljesen elb*szott. Gyerekpszichiáter beszélt velük. Akkor egy ideig jobban odafigyeltek, hogy egymásra tudjunk hangolódni, de végleges változás nem történt.

Szóval én azt mondom, hogy a rossz szülői példa és a gyerekeik nem ismerése a baj.

#4es voltam

Én apám kifejezetten szórakozásnak vette, hogy "poénkodhat" a gyerekével és nyilvánosan megalázhatja ahol és amikor csak akarja.

Gondolom a saját céltalan, szar életüket próbálták ezzel levezetni. Meg valahogy az egész család, rokonság ezt a mentalitást örökölte. Tipikusan leragadnak a külsőségeknél, vagy családi összejövetelnél a szokásos első megjegyzések, hogy "De meghíztál, de lefogytál". Csupa külsőségekkel és hibákkal való fricskázás, viccelődés.

Igazi tanulatlan prolik.

Sajnos az egész gyerekkoromban történő ilyen formájú megalázások erősen hozzájárultak ahhoz, hogy zárkózott és önbizalomhiányos felnőtt legyen belőlem.

Amiket én kaptam az életben apámtól:

Rossz szemem miatti megjegyzések, mint "Pápaszemes". Mert ugye egyszerűbb a gyereket kigúnyolni, mint befizetni egy szemműtétre, vagy elmenni vele választani egy menő, trendi szemüveget. Hiszen az pénz és idő.

Hófehér bőröm miatti megjegyzések, mint a hófehérke és hasonlók. Mintha én tehetnék róla, vagy én választottam volna. Mert ugye egyszerűbb kigúnyolni, mint bőrgyógyásznál utána érdeklődni, hogy esetleg mi az oka.

Elálló fogaim miatti megjegyzések, megszégyenítések. Mert ugye egyszerűbb kigúnyolni, mint kifizetni egy fogszabályzó árát.

Vékony testalkatom, gyenge fizikumom miatti megszégyenítés. Girhes, gilisztás volt a "nevem". Persze itt sem azt nézné, mi lehet ennek a háttere, vagy nem azt nézné, hogyan fejlődhetnék. Vagy Isten ments, elfogadna úgy ahogy vagyok.

Később elhízásom miatti beszólások. Pedig kövér sem voltam éppen csak egy kis hasam volt.

De ugyanezek azért, mert nem vagyok férfi létemre szőrös. "Csámpás" a járásom, és lehetne még sorolni.

Egyszerűen akárhogy nézem, egy szülőnek nem lenne szabad gúnynevekkel illetnie a saját gyerekét.