Miért nem vagyok normális az apám szerint, mert azt mondtam nem tudok vezetni és inkább busszal mentem bevásárolni a családnak?

Apukád szerintem nem tudja ezt elfogadni hogy ennyi pénzt kiadtál rá és nem hasznosítod.

DE!

El kellene fogadnia hisz ha te nem érzed magad biztonságba/biztosnak a vezetésben és ezt tudatosan kezeled inkább normálisnak mondanálak, mint sem nem normálisnak.

Meg értelek, és osztom a véleményed hogy miért nem vezetsz.

Igazabol busznal is megvan a veszely ha busszal jarsz mert az is utkozhet de ez nem lenyeg most. Semmi problema nincs ezzel, nem mindenkinek az alma az auto vezetes es igazabol en meg nem is szeretnem letenni a jogsit legalabbis most biztosan nem, egyszer vezettem izgultam feltem nagyon es neki is mentem az udvaron egy fa rakasnak (szerencsere selejt kocsi nem kar erte) de annyira paraztam hogy elfelejtettem fekezni. A kozuton en tutira meghalnek.

Es en leszarnam a helyedben hogy neki mi a velemenye, ha megtudod igy is oldani az elmenetelt A pontbol B pontba akkor nem baj.

Nos, a te problémádra létezik egy kreatív megoldás. Vezetéstechnikai tréningnek hívják. Nem csak te küzdesz evvel a problémával, hidd el, mások is vannak hasonló cipőben. Segít megszerezni a magabiztosságodat, és újra be mersz ülni majd a volán mögé.

Ha lehet, kedves édesapád ne tudjon róla, hogy gyakorlási céllal veszel néhány órát! Nem kell, hogy megemelkedjen a vérnyomása annak a drága embernek.

Ha beszélsz az oktatóval, elmondod, mi a bajod, ő feloldhatja a gátlásaidat, és segít. Ha megengedsz egy tanácsot: empatikus oktatót válassz!

Sok szerencsét és nyugi.

Gondolom hirtelen felindulásból mondta, olyankor sok minden kicsúszik az ember száján, amit nem gondol komolyan.

Egyébként nyilván nem látja logikusnak, hogy miért félsz, ha leraktad a jogosítványt, pláne, hogy te akartad (gondolom, ha te gyűjtöttél rá).

Amúgy ha másodszorra meglett a forgalmi vizsga, tudsz te vezetni, csak túlstresszeled, és azt hiszed, hogy nem.

Belegondolni tényleg ijesztő, hogy egyedül vagy a forgalomban, de gyakorlatban, mikor ott vagy, feleannyira sem rossz a helyzet, legalábbis én így tapasztaltam.

Mindenki tud vezetni, csak önbizalomhiányod van meg rutin hiányod. Gyakorolni kéne csendes kis utcákban. Én akkor szereztem önbizalmat, amikor meglett a robogóm. Először meg nem mertem kimenni lakott területen kívül, csak a bicaj úton döcögtem. Aztán kimerészkedtem a közutakra is. Rutinom lett a forgalomban.

De! Nagy autót még én se merek vezetni, pl nem parkolnék egy tepsi audival. De egy kis yaris vagy mutyuki nem jelenthet problémát. én se vezetem párom autójá, mert félek, hogy meghúzom és az nagyon sokba fog fájni. De a renault twingóval megyek, mert játékautó :) szóval ha tudsz, vegyel magadnak egy kis "női autót" és járj azzal. Ha azt összetöröd, csak a te bajod lesz, nem másé.