Tulzo az az elvarasom, hogy a mostohagyerekem takaritson a kutyája után?

Szeretem a mostohagyerekem, szeretem az allatokat is, de egy lakasban lakunk. A kutya folyton hullajtja a szőrét (vitaminok mellett is, és állatorvos szerint egészséges) és séták után a sarat, koszt, homokot is a lábáról.

Ezért a lakás (közös helyiségek - nappali, előszoba, fürdő, wc) sajnos egy, de két nap alatt biztosan tiszta kosz lesz. Régebben kutya nélkül hetente elegendő volt egyszer takarítani. Most ha naponta felporszívózok akkor egész tiszta a lakas, ha kétnaponta, akkor már a második nap végére csikorog a kosz a papucs talpa alatt és mindent egy vékony rétegben kutyaszőr borít, ha egy hétig nincs felporszívózva/felseperve, akkor szabályosan mocskos a padló.

Sajnos se a páromat, se a gyerekét nem zavarja se a kosz, se az, hogy én porszívoz fel kétnaponta (ez kb. 15 perc maximum). A párommal sokat veszekedtem, előtteszépen kértem, kérleltem, hogyvegye rá a gyerekét, hogyha ő akarta a kutyát és az övé, akkor legalábbhetente egyszer ő porszívozzon föl. A gyerek 17 eves.

Sajnos ezt több mint egy év alatt nem sikerült elérni.

Más házimunkában se vagy csak nagyon ritkán segít.

Mostanában kezd elegem lenni és arra gondoltam biztos én vagyok a bolond és egy mai 16-17 évesre heti egy porszívózást ráterhelni az már rabszolgatartásnak bélyegezhető.

Mit csináljak? (A nem takarítok nem opció, mert kipróbáltam senkit nem érdekelt. A szóltam, kértem, beosztás megvolt, nem működött.) A kutya amúgy is el van eléggé hanyagolva, sétálni is csak rövid időkre viszi le, de amikor egyszer megemlítette a párom, hogy keressünk neki másik gazdit, akkor vérig sértődött.