Azok a felnőttek, akik úgy gondolják, hogy jól tudnak a kommunikálni a kamasz gyermekükkel, mit tettek másként gyermek nevelés közben, hogy ekkora sikert értek el?

Nalam anyukammal mindent meglehetett beszelni. Koromnak megfeleloen engedte a dolgokat, ha valamit nem, azt megindokolta, hogy miert. En pedig egy ido utan belattam, higy sokszor igaza volt.

A jegyeknel is mondta, hogy a rosszat ki kell javitani, de nem fog megbuntezni. Egyszer majdnem megbuktam matekbol, mondtam neki es szerzett kulon tanart. Ennek kovetkezteben magamert szereztem jo jegyeket, hisz az en eletemet befolyasolja.

Tovabba egyenrangu tarskent kezeltek minket a testveremmel, a szintunknek megfelelo donteseknel kikertek a velemenyunket. Annakidejen en valaszthattam ki az auto karpitjanak a mintajat.

Az is nagy segitseg volt, hogy nalunk mindenki hibazhatott es beismertuk. Illetve velunk otthon volt anya, igy ha hazaertunk, mindig ott volt nekunk es segitett tanulni, tudtunk kivel beszelni.

Az első és legfontosabb hogy kezdetektől maximálisan biztam a lányomban. Soha nem is élt vissza ezzel. Ezt mondjuk már 3-4 éves korban kell kezdeni :-)

A második az érzelmek kimutatása, nyilván tettekkel is. Tudják hogy mindig mindenben számithatnak rám, mint egy atombunker olyan vagyok nekik :-)

Nálunk soha nincs büntetés, hangos szó. Ha feszült vagyok előre szólok hogy nem velük van bajom de ne szóljanak hozzám mig lenyugszom.

Oda mennek ahova akarnak, tudják a hatarokat és azt egyik se lépte át soha.

???? Ilyen letezik? Akkor ott a kamaszkor elmaradt. Minden embernek van kamaszkora es ndegy az hany evesen van es meddig tart, de van es olyankor igenis vannak kommunikacios problemak. Csak valahol hamar atallnak az uj elethelyzetre van ahol meg evekig tart az orditozas.

A szulonek ismernie kell a gyereket es idoben eszre kell vennie a valtozasokat es a gyerekevel kozosen (termeszetesen annak testi es lelki egeszseget azert szem elott tartva) ujabb szabalyrendszerekkel kell egyuttelni.

Nalunk amikor en kamasz voltam viszonylag gyorsan mentek ezek, edesanyamnak egyszer nem szoltam hol vagyok suli utan es nem talalt otthon. Lecseszett, mondta ne hozzam ra a az ijedtseget es elenged o csak szoljak es x idopontra beszeljuk meg hogy hazaerek. Es en ezt felfogtam, igy tettem es nem volt tobbet ilyen gondunk. De mas meg lehet csak azert se szolna a szuleinek es akkor az mit csinal? Ez valahol szemelyiseg kerdese is es nem csak nevelese. Vagy intelligenciae.