Ha egy 18 évet betöltött lány anyukája még sétálni sem engedi el otthonról a lányát, az kinek a hibája?

Mindkettő hibás, de főleg az anya.

Lehet a lány mióta az eszét tudja így van nevelve, azt sem tudja, hogy lehetne jobb is neki.

Van olyan "gyerek", akivel ezt meg lehet csinálni, mert hiába utálja, hogy ennyire kontroll alatt van, mégis szót fogad a szüleinek. És van olyan, akifellázadna ezellen és bármit tennének a szülei, juszt is úgy csinálná, hogy borsot törjön az orruk alá. Ez vagyok én.

Nekem jó a kapcsolatom a szüleimmel, de 14 évesen elköltöztem egy kollégiumba és azóta magamról gondoskodom. Nyilván az anyagi függetlenségemet csak akkor tudtam elérni, amikor elkezdtem dolgozni, de azt is igyekeztem minél hamarabb elérni. Anyukám hajlamos arra, hogy mindent kontrolláljon, ezért a jó lapcsolat megőrzése érdekében jobb, hogy így alakult. A szüleim nem örültek, hogy másik városban akarok gimibe járni, de belátták, hogy nagyon elszánt vagyok, így beletörődtek.

Szóval szerintem csak azt lehet teljesen "elnyomni", aki hagyja.

Az a véleményem, hogy hiába felnőtt az illető -legyen az 18 vagy 31 éves-, amíg a szülőkkel lakik, ne csodálkozzon, hogy beleszólnak az életébe.

Akkor felnőtt az ember, ha eltartja magát. Ha megáll a saját lábán. A 18 és a kommentben lévő 31 éves lány nem áll meg a saját lábán, "mamahotelban" él, gyermeki szerepben maradt. Itt nemcsak a szülők a hibásak.

5., 8.

Róla már többször írtál. Örülök, hogy végül ki tudott onnan szabadulni (bevallom, nem is reméltem).