Anyámék lenézhetnek amiatt, hogy nem voltmég komoly kapcsolatom? Miért siettetnek?

24 évesen nősültem meg, 6 éve.

Én azt mondom, előre sosem lehetsz biztos abban, hogy ki az, akivel leéled az életed. Lehet, hogy az elején úgy tűnik, de ahogy minden változik, úgy az ember is. Lehet, hogy 10 év házasság után mondod azt, hogy te másra vágysz, másmilyen életet szeretnél, vagy az első gyerek után történik valami, és úgy érzed, nem vagy képes rá, és nem is akarod. Az ilyesmit előre sosem látja senki.

Bár engem anno nem így neveltek, de meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy valakit igazán megismerj, együtt kell vele élni, még házasságkötés előtt.

Tudod, a puding próbája az evés!... és még így is érhet csalódás

Csinálhatsz te bármit, együtt élhetsz, házasodhatsz, csak egy valamit fontolj meg nagyon komolyan, az a családalapítás. Ott ahol már család van, komolyabban kell gondolkozni!

Nem vagy semmiről elkésve. Amikor hazamész és elkezdik, mondd meg, hogyha mindig ezzel gyötörnek, ritkítani fogod a látogatásokat!

1. "meg a bátyámmal is, de ő már 30 felett van és mégis csak tavaly házasodott, alapított családot, őt még se sietteték." Érdemes lenne megkérdezni a szüleidet, hogy őt miért nem cseszegették.

2. "Bezzeg mióta neki van családja én napi 24ben (ha otthon vagyok) akkor cseszegetve vagyok, hogy talán feleség és gyerek nélkül akarok-e meghalni?" Én úgy érezném magamat, hogy ez alapján 1. Engem selejtesnek tartanak. 2. Még hangoztatják is. De jó!

3. "3-4 hónapnál tovább tartó kapcsolatom sose volt" Akkor vagy mindegyik hölgy nagyon defektes volt vagy legalább az egyikőtök nem akart elköteleződni. Sajnos a tartós együttélésre alkalmasság csak tartós együttéléssel derül ki, és aki nem él együtt a kinézett párjával a házasságuk előtt 1,5+ évet, az hazardírozik.

4. Szép és jó lenne 26 évesen házasodni. Biológiailag ma már - főleg a férfiaknak - nem annyira indokolt. Szilárd egzisztenciát kell teremteni a gyerek előtt. A munka és külön bérlakás még nem az.

5. Én pl. félek, hogy ha "nem élem ki magamat", akármit is jelentsen ez az esetemben, akkor nem leszek annyira szilárd és nem-kikacsintós, ahogyan elvárom magamtól.

23 évesen mentem férjhez, 4 éve, a férjem 5 évvel idősebb nálam. Biológiailag, mivel férfi vagy, nem fogsz kifutni az időből, szóval ezen nem kell aggódnod, hülyeség, amit a szüleid mondanak.

De én azért a helyedben elkezdenék dolgozni az ügyön, ha amúgy szeretnél családot (ami nem kötelező!). A feleségnek való nő nem fog beröpülni az ablakon, mint a sült galamb. Olyan helyeken kéne járnod, olyan emberekkel ismerkedned, akik esélyesek. Ha igazán olyan lányt akarsz, aki nagyon passzol hozzád, akkor nem két nap alatt fogod megtalálni. Aztán még kell idő, hogy jól megismerd és kellően szilárd alapon állva dönthessetek úgy, hogy össze akartok házasodni. Ráadásul a dolog "másik végén" még kicsúszhatsz az időből: gondolom, nem a nagypapája akarsz lenni szinte a saját gyerekednek.

Nem vagy lekésve, elkésve.

Ebben nem a szüleidnek kell dönteni.

Neked kell érezni, szerintem minél érettebben találkozol valakivel, annál nagyobb az esélye, hogy valóban komoly kapcsolat, hosszú házasság lesz.

Én is lehettem volna már 25 éves korom előtt elvált, ha másokra hallgatok, meg sodródom a nagy-nagy szerelem érzésével. :) Azért szerintem a házasság valóban komoly dolog, az eszünket is kell használni.