Ha apám nárcisztikus, akkor én is az vagyok?

Elsőnek igaza van, egy nárci soha az életben nem gondolkodna azon hogy nárci e, mert 0 betegségtudata/belátasa ban

Exem nárci, a gyerekeim nem, igaz sokat nem voltak vele (szerencsére). Most hogy engem már nem tud manipulálni, áttért a gyerekek manipulalasara (próbalkozik), szerencsere most már teljesen ignoraljak.

"mivel a nárcik egyik jellemzője, hogy nincs "betegségtudatuk", és gyakran logikával, észérvekkel és bizonyítékokkal alátámasztva sem hajlandóak elfogadni, hogy problémájuk van (igazából nekik nincs is, mindig más a hibás)."

Aha, na látod, ez például baromság.

Én nárcisztikus vagyok és van betegségtudatom, és képes vagyok sokmindenben magamat hibáztatni, néha túlzottan is.

Ne hallgass az amatőrök efféle okoskodó hüvelyességéire, hanem menj el szakemberhez.

"Exem nárci"

De ezt, gondolom, csak te találtad ki róla meg a többi laikus, nem pedig a pszichiátert diagnosztizálta.

#4

Általában igaz. Oké, te pont kivétel vagy, akkor rád nem igaz (esetleg nem is vagy nárci, vitatkoznak azon, hogy vajon nem border-e valójában a nárci - vagy nem nárci-e a border).

Nem mellesleg a nárcikat is felosztják több alcsoportra, van közöttük kifejezetten visszahúzódó és "érzékeny" típus is, akire egyáltalán nem jellemző a nagyzoló, hazudozó, alja viselkedés.

Kérdező: attól mert apád az volt, te nem vagy az.

Egyébként klinikai szakpszichológushoz lehet segítségért fordulni ha valaki úgy sejti: személyiségzavara van, mert e szakember meg tudja állapítani ezt.

Lehet, hogy nagyon le leszek pontozva, de én nem agyalnék ezen.

Élném az életem, szeretném a körülöttem levőket, párt keresnék magamnak, őt is szeretném. Nyilván lennének konfliktusaim munkahelyen, párkapcsolatban stb., de amíg ezek nagyjából normális keretek között maradnak, én nem agyalnék rajta.

Különben a nárcizmus az egy személyiségvonás, tehát annak megléte nem elmebetegség.