Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Mit tegyek, ha a párom 5 éves lánya képtelen elfogadni engem?

7 hónapja vagyunk együtt az apukájával. 2 hónapja vagyunk hivatalosan is együtt, mióta szakított az élettársával. Már a szakításuk előtt is viszonyt folytattam vele, de a kapcsolatuk elromlásának nem én vagyok az oka, mert a lány anyja valóban nehéz természetű és munkamániás személy, azt is csodálom, hogy a párom 5 évig kibírta mellette. Azért kezdte el megcsalni őt a párom, hogy legyen végre egy menedék is számára, szüksége volt egy olyan kapcsolatra, amiben valódi szerelem és szenvedély is van.

A párom végül 5 hónapnyi titkos találkozgatás után mondta el az élettársának, hogy most már nem őt szereti, és hogy ez különben sem működött köztük jól soha. Erre a lány anyja összepakolt és egy szó nélkül elment, az apára hagyva a gyereket, hogy "nevelje csak ő fel az új kis nőjécskével, biztos szép kis család lesznek". Azóta semmilyen életjelet nem adott magáról.


Én megértem, hogy a gyereket nyilván eléggé megviselte, hogy szétmentek a szülei, hogy elhagyta őt az anyja és a "régi" anyukája "le lett cserélve" egy "újra". Nagyon sajnáltam a kislányt, amiért ilyen helyzetbe került. Megpróbáltam átvenni az anyja helyét, hiszen technikailag most már az is vagyok. Megpróbáltam kedves lenni hozzá, de olyan utálattal néz rám, hogy a hátamon feláll tőle a szőr, és hiába teszek bármit is, teljesen elzárkózik előlem. Próbáltam belejönni a jófej szülő szerepébe, játszani vele stb. De nem, ő élből elutasít.

Tegnap például vettem neki egy játékbabát, amiről tudtam, hogy valószínűleg örülne neki, mert néhány napja rábökött a kirakatban. Délután kapta meg az ajándékot, estére már a baba feje és végtagjai a testétől elválasztva hevertek a szobája közepén, a ruhái letépve, a szemei benyomva. Sokkolt a látvány, mert tudom, hogy ez a cselekedete is a maximális elutasításomat szimbolizálja.

Ráadásul ezelőtt körülbelül 2 héttel tett egy olyan megjegyzést, ami alapján szinte biztos, hogy valahogy már jóval azelőtt tudott a viszonyunkról, hogy az apja bejelentette ezt az anyának.

Én egyre feszültebb leszek leszek ettől az egésztől.


A kislány nagyon furcsán viselkedik, de nem csak velem, hanem az apjával és a többi emberrel is. Nem olyan, mint amilyennek egy normális gyereknek lennie kéne. Zárkózott, komoly, rideg, a tekintetében egy cseppnyi gyermeki vidámság sincs. Bizonyos tekintetben olyan, mint egy mini-felnőtt. És nem is tudom, van benne valami... erőszakos. Mintha legszívesebben rátámadna valakire, de valamiért mégsem teszi meg. Lefogadom, hogy a tegnap kapott játékbabát is dühöngve és élvezettel cincálta szét.


Mit kéne tennem? Én tényleg megpróbáltam jól bánni és jó kapcsolatot kialakítani vele, de egyszerűen nem megy. Annyira hátborzongató az egész megjelenése, feszélyez a jelenléte, ami miatt képtelen vagyok megkedvelni őt.



  márc. 19. 19:00  Privát üzenet  

A válaszok
1 2 3 4 5 6

#31

Ma betegnek számít az, aki szerint nem normális, hogy apuka kiteszi a feleséget, mert másnap költözik be az új asszony, és az a legnagyobb probléma, hogy a bizonytalanba (utcára?) nem vitte a kislányt, hanem az apjára bízta. Az viszont teljesen normális, hogy cuncika a legnagyobb nyugalommal rombolja szét a családot, betelepszik az otthonukba, és nem érti, hogy a kislány miért nem szereti pár nap után? Pedig világosan leírta, hogy sokkal, de sokkal jobb anyuka, mint a régi.

Ilyen helyzetben az teljesen normális és egészséges reakció, hogy aki szétverte a családot, elűzte az anyád, és elvette tőled az apad is, azt utálod, mint a xart. Annyi, hogy 5 évesen nem játssza meg az ellenkezőjét, mint a kedves kérdező, akinek minden mondatából süt, hogy utálja a kicsit.


Könnyű itt egyedül az édesanyát elítélni. Érdekes, hogy a szent életű kérdező csupa rosszat ír róla. Két hónapja azt se tudják, hogy él-e. Jobb is, ha nem vitte a gyereket. Az apjára bízta. Elvileg teljes értékű szülő.

Csak a szeretőnek böki a kis csőrét a dolog, mert úgy tervezte, hogy majd az anyja viszi magával, és kínlódik vele egyedül, ő meg néha jópofizik vele. Nem jött be.



A válasz 68%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 31/55Időpont márc. 20. 05:21 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Bazm.g ...elhagyta az anyukaja azt a csöppnyi gyereket.Szerinted nem érzi a hiányát hogy nincs vele?Ne hogy egy 5 evest ne tudj megkedvelni..milyen nők vannak..próbáld meg olelgetni szeretgerni dalokat énekelni olyat amit egy ekkora gyerek szerwtene.

A válasz 32%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 32/55Időpont márc. 20. 06:29 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Szegeny gyerek, vigyétek pszichologushoz. 3 ilyen idiota miatt most mennyit szenved..

A válasz 92%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 33/55Időpont márc. 20. 07:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Itt a kérdezö még a legnormálisabb a három ember közül!


Az anya egyszerüen otthagyja a gyereket és több hónapja nem is törödik vele, hogy mi van a gyerekkel.

Az apa nem lehet tudni, hol van, de hogy a gyerekkel nem foglalkozik, az egyértelmü, ö csak a saját érdekeit nézi.

A kérdezö - akármennyire is nem szép töle, hogy nös emberrel jött össze - meg próbálja a gyereket ellátni, foglalkozni vele és ö az egyetlen, aki látja a gyerekkel kapcsolatos problémákat.


HA ö is lelépne - mint ahogy a legjobban okoskodó válaszoló javasolja -, akkor a gyerek teljesen egyedül lenne, senki, de senki nem foglalkozna vele picit sem.



A válasz 41%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 75%-ban hasznos válaszokat ad.
# 34/55Időpont márc. 20. 07:41 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Egyetértek! 26-os te beteg vagy. Nem azért, amit a masodik kommentedben irtal, hanem az elso miatt.. a ne legyen kozos gyerek mert a kislany bantani fogja.. agyam eldobom, te tul sok sorozatot nezel.

De a 23 se semmi.az osszezavarodott kislanynak mas sem hianyzik, mint hogy az uj no egyedul babazgasson elotte mint egy pszichopata



A válasz 37%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 35/55Időpont márc. 20. 07:49 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A 15-ös mindent elmondott.

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 36/55Időpont márc. 20. 07:53 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Ebben a történetben mind a 3 felnőtt egy ordas nagy idióta.


- Az apa, amiért egy új luk fontosabb neki, mint a saját gyereke.

- Az anya, amiért itt hagyva csapot-papot, lelép, a gyerekkel meg élsz, ami lesz.

- A szerető, vagyis mostmár az új luk, amiért azt hitte, a gyereket majd viszi az anyja és ő jól ellesz a csávóval, hát tényleg nem jött be.


Tudod kinek kellene olyan, aki pont akkor jön rá, hogy nem jó a házassága, mikor új puncihoz jut... És ezért annyira nem képes, hogy őszintén lépjen fel mind velem, mind az exxel és mindenekelőtt a gyerekkel szemben.



A válasz 86%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 37/55Időpont márc. 20. 07:57 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Teljesen egyetértek a #35-össel!

A válasz 21%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 38/55Időpont márc. 20. 08:02 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szegény kislány :( még 5 éves, és mik érik :( Adj nekik teret, utazzanak el kettesben az apjával, kicsit össze kellene csiszolódniuk, nagyon új és szar helyzet ez a gyereknek.

Te várj türelmesen, legyél vele kedves..a szemében egy szörnyeteg vagy..és lehet az is maradsz, hiába tepersz.



A válasz 87%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 39/55Időpont márc. 20. 08:05 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Rejtvényjáték 728x90

#35

Eleve a kérdező jött össze családos emberrel. Ha ő nincs, ma is együtt a család.

A tündérmesékben nem hiszek, túl sokat láttam már az életben. Itt is sok a gyanús elem.

1. Hogy fognak válni, ha a feleségről nem tudnak semmit?

2. Miért kellett egyből beköltöznie a kérdezőnek?

3. "Lefogadom, hogy a tegnap kapott játékbabát is dühöngve és élvezettel cincálta szét." Szegény gyerekben is csak a rosszat látja, az anyjában is, itt egyedül ő tökéletes. Csupa jóindulat.

4. Zárkózott, komoly, rideg, a tekintetében egy cseppnyi gyermeki vidámság sincs.

Ezt egy öt éves kisgyereknek hogy lehet felróni?? Épp most esett szét az egész élete. Akkor lenne gond vele, ha ez nem érinti mélyen.


Bármibe lefogadom, hogy a pasi negyvenes, igencsak jómódú. A kérdező huszonéves, szépen belexart a családi fészekbe, beleült a jóba, és eltartatja magát. Akkor szokott ilyen sürgős lenni a beköltözés.


Azért nem ír semmit, vagy egy ordas nagy kamu az egész, vagy kínosak rá nézve a részletek.



A válasz 78%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 40/55Időpont márc. 20. 08:30 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Mit csináljak, ha képtelen vagyok elfogadni, hogy a férjemnek van egy gyereke? Hogy szedjem össze magam? Túl lehet ezen lépni valamikor?
Hogyan viseljem el, amiért képtelen elfogadni?
Anyukám képtelen elfogadni, hogy meleg vagyok, mit lehet tenni? 16L
Mit tegyek, ha egyszerűen képtelen vagyok elfogadni a nevelőapámat?
Amerikába költözöm és ezt anya képtelen elfogadni. Mit tehetnék, hogy könnyebb legyen?
Az anyák többsége miért képtelen elfogadni, hogy felnőnek a gyerekei?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!