Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Félek hazamenni. Mit tegyek?

Anyuámmal múlt héten összevesztem. Pontosabban a fejemhez vágott egy sor dolgot, és az egyik "vádnál" megpróbáltam megvédeni magamat.

Nem nagy dolgokon állt a veszekedés: miért nem volt eddig kétszer készen a fizika házim, miért nem porszívóztam ki múlthét hétvégén (mikor igazából az egész család, engem is beleértve kirándult), miért vannak beírva az e-naplóba igazolandó órák. Az utóbbihoz hozzátette hogy hogy tehetem hogy és mit gondolok magamról, hogy nem járok be órákra. Erre reagáltam kissé hevesen: megkérdeztem, hogy azt hiszi hogy nem járok be órákra? Mindigis szófogadó voltam, sosem szóltam vissza, ezért még idegesebb lett, és csak mondta tovább hogy milyen rossz gyerek vagyok, és feladta a neveléssemet (mert megkérdeztem múlthéten, hogy csináltathatok-e a jobb fülembe egy második fülbevalót, és nyárra befesthetem-e majd a hajam végét vörösre)

Egész héten nem szólt hozzám anyu, nem kaptam ennivalót az iskolába, stb.

Nem beszéltük meg a veszekedést.


Tegnap suli után írtam neki egy levelet, amiben kifejtettem amit gondolok. Elmagyaráztam a hiányzásaim okat, amiről tudott is, de gondolom elfelejtette... a hiányzásaim oka nem a lustaság volt, ugyanis az iskolai sport klubbal voltam meccsen, és egy interjún ugyancsak az iskola miatt, amit a tanárok igazolnak.


Miután ezeket leírtam, és bocsánatot kértem a levelemben, elkezdtem pakloni hogy hétvégére lejöjjek édesapámhoz. Szólni aartam anyukámnak erről, de telefonált, így csak nem sokkal az indulásom előtt tudta meg hogy el akarok otthonról menni, így azt hitte hogy nem akartam szólni...


Most szombat van, nem tudom mikor menjek haza. Félek hogy mit fog mondani, hogy megutál. Nemtudom mikor menjek haza. Nem akarom hogy mégjobban lehordjon, mostanában alapból kissé depresszív hangulatom van.Erre még ez is...

Gondolkoztam hogy pszichológushoz kéne járnom. Szóljak erről neki ezek után?

Mit kéne kezdenem ezzel az egész helyzettel?

Nem nagy dolog, de ennyire még sosem vesztünk össze anyukámmal...



Keress kérdéseket hasonló témákban: anya-lánya kapcsolat, veszekedés, vádaskodás, félelem, szeretet, kibékülés

  márc. 30. 15:13  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
Mégis mit képzelsz: hogy nem mész haza? Akkor mit csinálsz? Menjél szépen haza, anyukád ideges, biztos más miatt, ezek, amiket mond, lényegtelen semmiségek. Nem baj, hadd mondja, megkönnyebbül, ha veszekszik, mert akkor azt hiszi, hogy csinált valami hasznosat. Egyik füleden be, a másikon ki, oda se figyelj. Nem kell se bocsánatot kérni (nem vagy bűnös), se csevegni, bemész a szobádba. Neki éppúgy rossz ez a veszekedő állapot, mert ő éppolyan magányos, sőt, még magányosabb, mint te. Nem utál, csak nehezen birkózik meg az élettel egyedül, társ nélkül. Az iskolapszichológushoz elmehetsz beszélgetni, de rendszeres kezelést nem igényelsz, tök egészséges, normális gyerek vagy. Hosszabb kezeléshez kell a szülő beleegyezése is.

A válasz 12%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/12Időpont márc. 30. 15:28 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Anyád nem normális.

A válasz 72%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/12Időpont márc. 30. 15:29 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

De edes vagy! En annyira megertelek. Ne felj nem lesz semmi baj.

Mikor szoktal hazamenni ugy maskor, amikor elmesz apukadhoz hetvegere?

Szombat estere mar hazamesz vagy csak vasarnap valamikor?

Szerintem hivd fo anyudat es kerdezd meg mikor lenne jo, ha hazaernel? Hogy van e program holnapra es arra menjel vagy ebedre vagy ebed utan. Es mindegy mit valaszol azt utana tedd hozza, hogy es szeretnel vele kicsit setalni menni vagy meginni egy pohar forro csokit.

Es akkor megbeszelitek a veszekedeseteket.

Sajnos van, hogy mi felnottek elfelejtunk dolgokat lehet en is nagy hirtelen nem emlekeznek, hogy az emlitette meccs az epp a fizika oraba esett es azert jelzi a rendszer igazolatlannak.

Erre amugy jo megelozeskeppen, ha fogod es az oratendedet kiteszed a lakas valamely jol lathato reszen anyudnak. Az ilyen lebeszelt programokat meg ha van csaladi naptar ird be es ird oda ne csak a napot hanem hogy azon belul hanykor lesz es a tanar igazolja majd stb. Es akkor nem kell kesobb ezen veszekedni.

A miert nem porszivoztalra meg a legjobb modszer: oke mindenki szereti ellogni, de ha kirandula smiatt kimarad a szokasos takaritas, akkor potold mihamarabb...latvanyosan hogy erezheto egyen te igyekszel. Es akkor mindenki eegedett. Neked meg ne fajjon mar 10 perces porszivozas (feltetelezve nem 100 nmeres a szobad...)

Hajra hivd fol anyukad, hatha jo passzban kapod el. Kerdezd meg hogy van, miylen napja volt, es mikor lenne jo hazamenned...blabla



A válasz 43%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 67%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/12Időpont márc. 30. 16:10 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Jaj, de naiv vagy, te jószándékú kislány, 3-as! Az ilyen anyának nem kell udvarolni, mert nyeregben érzi magát és az csak olaj a tűzre. Neki nem kell ok, hogy veszekedjen: talál magának, mert akkor érzi jól magát, ha a frusztrációját a tőle lejjebb lévőre ráeresztheti. Senki nem makulátlan, mindenben lehet hibát találni. Ha kiporszívózott, akkor mért nem vitte le a szemetet, ha levitte, akkor mért nem tette bele a WC papír gurigát. És a legkevésbé se izgatja, hogy ez milyen hatással van arra a bizonyos nála lejjebb lévőre, hogy az ijedtében legszívesebben világgá menne!

A válasz 71%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/12Időpont márc. 30. 16:17 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Sok dolgot nem értek. Miért nem tudtok beszélni anyukáddal? Rendben, emberből van, elfelejtette, hogy igazoltan voltál távol az órákról, igazságtalanul megszidott, ami nyilvánvalóan nagyon rossz dolog. De. Van szád és el tudod neki mondani, hogy téved. És ő elnézést tud kérni tőled az igazságtalanságért. Egy normális családban ez így működik. A normális családokban sem tökéletesek sem a szülők, sem a gyerekek, nem is kell annak lennie senkinek, de megbeszélik a félreértéseket, és elnézést kérnek egymástól, ha hibáznak.


Valami nagyon hiányzik a kapcsolatotokból, az egymás iránti bizalom ill. a kommunikáció teljes kudarcát érzem itt. Nagyon sajnálom, hogy félsz, hoyg felmerül benned, hogy anyukád megutálhat.


Még egyszer szeretném hangsúlyozni, szerintem nem a veszekedéssel van elsősorban baj, lehet, hogy nincs minden családban, de vannak családok, amelyek jól működnek és jó a szülők és gyerekek kapcsolata akkor is, ha néha vannak nézeteltéréseik. gyanús is lenne, ha soha semmi nem lenne. De ezeket meg lehet és meg kell beszélni, és bármelyik fél hibázott, ha a szülő is, kötelessége bocsánatot kérni.



A válasz 55%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/12Időpont márc. 30. 16:57 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem kaptál enni valót suliba? Jézusom hogy lehet egy anya ilyen? Igaz az enyém se jobb .

A válasz 91%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 52%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/12Időpont márc. 30. 16:59 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Amíg élünk, tanulunk. Ez Anyukádra is igaz.

Gondolom, gondoskodó, sokat dolgozó anya, egyedül nevel Téged? Társ nélkül nem könnyű Neki.

de... nagyon rosszul kezeli a konfliktusokat. 1 hétig hallgatással és szendvicsstoppal jelezni, hogy haragszik, az nagyon kezdetleges módszer.

Ha eddig "szófogadó" voltál, akkor nem volt konfliktus.

Viszont! A te fejlődésedhez kell a szülőtől való leválás, a külön vélemény kialakítása, a konfliktus.

Próbál ebben a témában olvasni (asszertív kommunikáció).

Neked még könnyebb megtanulni, mint Anyukádnak változtatni, sajnos.


De.. jó ötlet szerintem is, hogy próbálj nyitni Te is.

A hibáidért kérj elnézést, de mi nem hibád, ott legfeljebb, mondd azt, hogy "sajnálom, hogy félreértés történt".


Ölelgesd meg valamikor a Te fáradt Anyukádat és ha már jobban érzi magát, kérd meg, hogy máskor még aznap rendezzétek a kapcsolatot.


Ha ketten vagytok, akkor tényleg azzal is tudsz segíteni, hogy a háztartásba besegítesz. A szendvicsedet te is meg tudod csinálni, a porszívózás gyorsan megy. Néha készíts Te vacsit stb.


Szeresd őt is, magadat is :)

Érezze, hogy szereted, segítesz neki, de ne hagyd, hogy megalázzon és bántson.

A cél, hogy Te is megtanuld kedvesen és határozottan kezelni, ha valaki így bánik Veled.


A pszichológusra nem érzem h szükséged lenne.

Még a végén relaxáltat, meg ilyenek.Pedig ez egy lehetőség, hogy konfliktus helyzeteket tudj megoldani.


Olvass :) tanulj:) fejlődj:) és szeress:)


ui. Sose félj hazamenni, Anyukád szeret.

Drukkolok Nektek!



A válasz 25%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 67%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/12Időpont márc. 30. 17:37 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Olyan, mintha csak en irtam volna par eve.. kiszamithatatlan dolgokon tudtunk osszeveszki, ahol szavam sem lehetett, mert ha esetleg igazam volt, felhozott valami mast.. apukamtol gyomorideggel mentem haza, hogy vajon milywn hangulatban talalom.. ha haragudott, a hugomat feltunoen hivta vacsorazni, nekem meg epp, hogy odabofogte, hogy “egyel” (nyilvan nem esett jol iylen hangulatban..) vagy meg az sem es “feltem” kimenni a szobambol. Par nap alatt elmult. Majd jon mas ami miatt veszekedhet, valoszinu ilyen termeszet. Bar nalunk en nem voltam depressziv hangulatban, inkabb anyukamra volt mondhato

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/12Időpont márc. 30. 17:41 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Nagyon sajnálom, Kérdező, hogy ilyen családod van. Minden gyereknek szüksége (és joga...) lenne érzelmileg érett szülőkre, akik odafigyelnek rá, meghallgatják és segítenek neki egy egyészséges, fejlett érzelmi életet kialakítani. Ebbe beletartozik a saját érzelmeink értelmezése ill. kontrollja és a konfliktusok, nehézségek, krízisek felnőtt módra való kezelése is. Anyukád láthatóan egy kisgyerek szintjén rekedt meg ebben a tekintetben (az ő szülei milyen emberek?). Hisztériás nagyrohammal és kicsinyes "bosszúval" (nem kapsz kaját) normális ember nem "kezel" problémákat, mert nem célravezető. Ennyi telik tőle, ha a saját indulatait nem bírja uralni, nem marad kapacitása a te érzelmi igényeidre (attól függetlenül, hogy gyerekként jogod lenne hozzá). Az egyetlen értelmes dolog, amit tehetsz, hogy tudomásul veszed, hogy ő ilyen és várhatóan nem fog változni. Ne várj tőle olyat, amire nem képes. Igen, egy pszichológus egész biztosan tudna segíteni ebben.

A konkrét helyzethez: mi lenne, ha apukád beszélne a fejével, és megkérdezné úgy by the way, hogy mikor menj vissza? Vagy ha megbeszélné vele, hogy maradsz még egy hetet (hátha addig kióbégatja magát otthon).



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 88%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/12Időpont márc. 30. 20:32 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Nem tudom, ki adja a pontokat, le-fel értékeléseket, de az olvasók hozzáállás amiatt elmegy az ember kedve a válaszadástól. Hasonló kérdéseknél egy jó válasz van: anyád/apád egy elmebeteg, menekülj, amint tudsz, és ne csodálkozzon, ha egyedül fog meghalni, rá se nyitod az ajtót.


Persze, ez is megoldás, szuper, amitől mindenki boldog, igaz?


Feltételezni, hogy az anya/apa, egy cseppet sem tökéletes, de egyébként nem is elvetemült elmebeteg ember, akivel legalább meg kell próbálni beszélni a problémáról és legalább meg kell próbálni megoldást találni, amitől tényleg mindenki jobban fogja magát érezni, az népszerűtlen válasz.


Nekem a kérdező nem olyannak tűnt, aki csak azért írta ki a kérdést, hogy a fél országgal együtt szidhassa az anyukáját. Sajnálatos, hogy ebbe az irányba akarjátok elvinni. Ugyanis önmagában a szülő pocskondiázása nem fog neki segíteni. De az ilyen válaszadókat és pontozgatókat korántsem a kérdező hosszútávú boldogsága-boldogulása érdekli, őket a primitív fröcsögés teszi boldoggá, meg az, ha más is megszakítja a kapcsolatot a családjával, mint ahogy nagy valószínűséggel ők is tették, mert annyira már nem voltak sem intelligensek, sem jó érzésűek, hogy igazi megoldást találjanak.



A válasz 47%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/12Időpont márc. 31. 14:32 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Mit tegyek, bántanak otthon? Félek hazamenni.
Milyen ürüggyel tudnám félre hívni a pasit, aki tetszik? Gondolok pl olyansmire, hogy rosszul vagyok. Vagy félek a sötétben egyedül hazamenni, ezért kisérjen haza. Valami ötletetek van?
Szinte már félek hazamenni apám miatt, pedig egyetemre járok már, nem vagyok kislány. Hogy próbáljam meg felnőttként kezelni a dolgot?
Ha félek hazamenni éjjel (rossz környék miatt), és útközben "összefutok" egy rendőrrel/járőrrel stb. , akkor kérhetem, hogy kísérjen el hazáig?
Amerikában élek, állampolgár vagyok. Az idén nem akarok hazamenni, hanem tesómékat hívtam ki nyárra. De félek, nem engedik öket be, mert azt hiszik majd maradni akarnak. A vízum segíthet?
Félek hazamenni a szüleimhez. Muszáj?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!