Milyen egy jo apa? Mi volt az a szituacio, ami a legjobban esett tole? (kiallt mellettetek, ilyesmi)

Na ez egy jó kérdés. El sem tudom képzelni, milyen lehet a jó apa. Vagy egyáltalán milyen egy apa?

Nekem nem ilyen jutott. Az enyém utált, púp voltam a hátán, soha nem törődött velem, csak az alkohollal és a nőivel, meg azzal, hogy anyámat testileg-lelkileg minél jobban megalázza. Egyszer írtam neki egy levelet 14 évesen, amiben feltettem neki a kérdést, hogy miért nem szeret? Elolvasta és összetépte.

Évekkel ezelőtt meghalt, így már esélyem sincs megkérdezni tőle, miért volt velem ilyen egész életemben.

Egy jó apa olyan mint az enyém. Egyedül nevel engem és tesómat, mindig van ideje ránk,meghallgat, ha kell segít a leckével is, még akkor is,ha amugy ő sem érti az adott tantárgyat/anyagot, akkor addig gondolkozik,amig megtudjuk csinálni.Ami a legjobban esik,hogy elfogadja a tényt miszerint én és a tesom is melegek vagyunk,lehet vele beszélni a témáról,tesomnak van barátja,és jól kezeli a tényt, max amiatt aggódik,hogy túlkorán növünk fel. :D

Szinte mindennap megölelem,ilyenkor kapok tőle puszit is.

Már csak akkor alszok vele,ha egyébként nem bírok elaludni.

Szokott dicsérni,ritkán szidd le és egyébként akkor se túl szigorú.

Az én apukám egy nagyon jó apa. Mindig kiáll mellettem, megvéd. Megszoktam ölelni, puszilni, ő is engem. Aludni nem együtt alszunk, mivel a párommal külön élünk a szüleinktől.

Szépen beszél velem, soha nem volt egy rossz szava sem, tehát egyáltalán nem fura. Már nem vagyunk olyan nagyon közeli viszonyban, mint régen, mivel nekem is volt “Apa hagyj békén! Menj innen! “ korszakom tini koromban. Viszont kiskoromban ő volt a mindenem, most is ő, csak kicsit másképp. :)

Meg szokott dícsérni, és ha hülyeséget csinálok, el is mondja a véleményét, de nem “szíd le” mint kisebb koromban.

Minden nap hálát adok magamban,(sokszor neki is) hogy ilyen jó apukám van.

22N

Nekem nem nagyon van apám, úgy értem kiskoromban elhagyott és annyi nevelőapám volt, hogy immunis lettem rájuk :'D

A jó apa mintáját a barátnőm apjából, a bátyámból és kedvenc tanáromból gyúrtam össze.

A barártnőmnek olyan apja van akivel a barátnőm 19+ évesen is bírkózik és megbeszél vele mindent. Nagyon kedves ember, és a nevelési módszerei is sokkal lágyabbak mint az anyjáé. Ha a barátnőm a világ másik feléről hívná hogy baj van, az apja kérdés nélkül ülne be a kocsiba. Ez a kapcsolat nekem mindig nagyon különlegesnek tetszett. A kedvenc tanárom meg azon tulajdonságait választottam az apamintához mint az, hogy egyenjogúnak kezel mégis tiszteletet parancsol. Meghallgatja a véleményedet és sokszor száll be értelmes vitákba. Átadja a tudását a te individuális képességeidnek megfelelően és nem b*asz le azért mert te másképp érted meg a dolgokat. Ő is tisztel téged. A bátyám pedig az a figura akit talán nem kellenne belekeverjek az apaképbe de valamiért ő azzal szolgált rá, hogy mikor kicsi voltam vigyázott rám, tartotta a hátát anyánknak ha rosszat csináltam, hogy ne verjen meg minket. Egy apának is az a dolga hogy tartsa a hátát a gyerekének. Hogy megtanítsa biciklizni, és kővel dobni és úgy esni, hogy ne törjön semmije. Hogy beszéljen neki a csillagok működéséről és együtt barkácsoljanak faházat.

Nem tudom, csak tippeltem de remélem hasznos volt.

Az enyém nem sokkal a 16. születésnapom előtt elhunyt.

Nagyon jó apa, és nagyon jó ember volt.

Sokat ölelt és puszilt, bár inkább csak viszonozta - nagyon bújós voltam gyerekként is, inkább én mentem oda pusziért :)

Mindenben segített, amiben csak kellett.

Nagyon figyelmes volt - egyszer csak úgy megemlítettem, hogy szeretek a tűhegyű filcemmel rajzolni, nagyon szép lesz a végeredmény. Aztán csak úgy mellékesen hozzátettem, hogy kár, hogy kezd fogyni.

Aznap délután, amikor hazaértem, két csomag tűhegyű filc várt az asztalomon.

Megtanított mindenre, amit tudott.

Mindig kiállt mellettem. A csillagokat is lehozta volna nekem, ha azt kérem.

Emlékszem, amikor lett egy új telefonom - az a nagy érintőképernyős Samsung, nem sokkal az okostelefonok előtt.

Megnéztem rajta pár Youtube videót.

Amit nem tudtam, az az, hogy ehhez előfizetés kellett volna, de nekem nem volt. Ezért eléggé drága volt ez a mulatság.

A korábbi telefonoknál mondták, hogy ne menjek rá az internet ikonra, ennél valamiért azt hittem, lehet.

Nem szidott le - sem ennél az esetnél, sem a többinél. Csendben magához hívott, és elmagyarázta, hogy mit csináltam rosszul, milyen következménye lett, de nem haragudott sosem.