Anyukámat nem is érdekli a jó jegyem. Mit tegyek?

mindig igy reagál vagy csak most?

Ha mindig, akkor sajnos nem tudsz mit tenni, legfeljebb mondod neki finoman hogy jol esne ha megdicserne.

Kėt gyerekem van és igyekszek odafigyelni arra hogy ėrezzėk hogy büszke vagyok rájuk ha valamit jol csinalnak.

szóval en megėrtem ha te is vágysz râ!

Mondd el ugyanezt neki, amit leírtál.

"Anya, ma szereztem egy csomó jó jegyet, mit szólsz hozzá? Ma ügyes voltam, de ha kapnék tőled egy kis motivációt, akkor még jobban igyekeznék"

Nem mindenki tudja kimutatni a szeretetét, tiszteletét, ill. nem is mindenki érez így. Ez nem teljesítményfüggő.

Apám, amikor lediplomázott, az anyja, csak azt mondta, hogy jól van, öltözz át, és fesd ki a szobát. Semmi dicséret, vagy akármi. Soha. De ha egy négyest kapott, akkor az már világvége volt. Apám meg totál komplexusos lett.

Neked meg kell tanulnod függetleníteni magad a külső értékelésektől, mindent magad önbecsüléséért kell megtenned. Kemény, de ez van.

Ez a te jegyed, tojd le őt. A te jó jegyed nem villanyozza föl, nem ő dolgozott meg érte. Egyébként ez így szokott lenni; kap egy 1-est:szégyellje magát , 2est: még mindig szintén szégyellje; 3-ast/,4-est:"Mé'nem ötös?", 5-ös meg: "Jóvan". Meg amúgy feltételekhez köti a szeretetét; meg nem anynira intelligens mind EQ/érzelmi intelligencia, empátia,stb, mind IQ-ilag, mert nem néz magába; mert lehet, h pl azt az adott dolgozatot mondjuk ő se tudta volna jobban megírni. Vagy pl haragszik saját magára; mert tényleg nem tudta, így neki nagyon rossz jegyei voltak, és nem tudott továbbtanulni, neked peidg már jobb életet akar. De ha erről van szó, elég h-lyén mutatja ki; tény. Mert akit szeretünk, azzal nem hisztizünk pl a rossz jegy miatt (pláne ha a saját házatáján sepregetve a saját ellenőrzőjében is ilyen hasonló kaliberű osztályzatokat talál). Ebben a mai oktatási rendszerben meg pláne. Ahol mindenki fontos, csak a gyerek nem.

[Meg pl amúgyis a gyerek magának tanul, csak ezt olyan sértődötten tudják mondani a szülők; hát akkor mire föl volt, mire ment ki az előbbi 3 perces hiszti, amit az előbb levágott? (nekem szerencsére nem volt hiszti , ha esetlegesen becsúszott valami rossz jegy. Ja, de! Mamám megszólt miatta, hogy miért nem ötös; egyeseket nem volt szokásom kapni, de 2-esek azért becsúsztak, mindig kérdezte, van-e valamilyen jegy, aztán már egy idő után meguntam, hogy ott izélkedik, hogy ménem ötös; aztán egy idő után az elégedetlenkedését kiváltó jegyekről nem számoltam be. Na jó, azért volt egyesem is, szódogákból. Sose lett bejelentve, de amikor be is volt, nagyon ritka, félévente a sokból 1-2X akkor meg elfelejtettem/nem is volt már rá energiám) Meg szal még az a lényeg, hogy nem kell törődni anyukáddal, nem kell neki semmit bizonyítanod. Te majd éled a saját életed; te a saját életedért dolgozol, nem azért, hogy elnyerd az ő kegyeit. Ezt neki se kéne elfelejtenie. Ha te neki így nem vagy jó, akkor így járt, amikor felnősz már, nem is kell tartanotok a kapcsolatot. Most komolyan megsértődik, amiért rossz jegyet kaptál? Te dolgod, az Isten áldja meg!!:)