A legnagyobb ajándék, amit anya adhat a gyerekének, hogy testvért szül neki?

Nincs testvérem, nem is vágyok tesóra. Anyám féltestvérével jól elvan, ellenben a vér szerinti testvérét kizárta az életéből, mert egy áspiskígyó, aki kavarta a xart.

Csak mert ugyanonnan pottyantak ki, nem kell szeretni a másikat. A szeretet nem lehet azzal indokolni véleményem szerint, hogy egy vérből vagyunk. Kit érdekel? Nagyanyám lesötétezett engem 13 évesen, apámnak mondta, én is ott voltam. Mindig osztotta az észt, mindig magát állította be áldozatnak mindenben. Nos, az volt az utolsó kínszenvedéses nyaralásom nála. Nem szeretem nagyimat, de már nem utálom. Amikor meghal, akkor sem az fog végigmenni bennem, hogy jajj de hiányzik és sírás, hanem anyámat fogom vigasztalni, pedig neki se felhőtlen vele a viszonya a mindentudása és az állandó áldozat játszása miatt.

Nem. I mean,

1.nem biztos, hogy a gyerek szeretne testvért. Lehet, hogy nem lennének jóba(ezt nem lehet előre tudni).

2. A szülőnek nem testvért kell adni a gyermeknek, mert nem a gyereknek kell szülni, hanem magadnak. Ha a gyereknek szül valaki, akkor a második gyereket nyűgnek élheti meg (még a nagyobb tesó is). Nem mellesleg a testvérke meg érezni fogja, hogy az apuka-anyuka nem teljesen akarta.

Mindenkinek annyi gyermeket kell vállalni, amennyit fel tud nevelni, úgy, hogy a gyerek ne szenvedjen hiányt.

Tudod van az a mondás, hogy van akinek testvére van, van akinek meg szerencséje...

Nekem van egy 3 évvel fiatalabb testvérem, de az egész gyerekkorom a vele való csatározásról szólt. Én szerettem volna a saját dolgommal törődni, de folyton a nyakamba volt lőcsölve. Mindenen osztozni kellett, hiába én kaptam valamit, mindig el kellett osztani, mert hát a testvérem. Ő mindent "előbb" kapott, például nekem hónapokig, évekig kellett könyörögni, hogy kapjak mondjuk telefont, számítógépet, és mikor végre kaptam, akkor rögtön tesóm is kapott, "mert így igazságos".

Nem is vagyunk jóban. Már nem harcolunk, de magamtól eszembe nem jutna megkérdezni mi van vele és ő sem keres. Családi alkalmakkor köszönünk és annyi.

Szerintem sokat tud adni egy gyereknek, ha van testvére. VISZONT, amire egy gyereknek még inkább szüksége van, az az, hogy foglalkozzanak vele. Hiába van valakinek testvére, ha a szülei egyáltalán nem foglalkoznak vele. Testvér ide vagy oda, a gyereknek nem lesz boldog kiskora.

Nekem vannak testvéreim, és őszintén, el se tudnám képzelni, hogy mi lenne, hanem lennének. Örülök, hogy vannak. De ez az egész "testvért szül neki"... az anya ne a gyerekének szüljön testvért, hanem azért, mert ők úgy érzik, hogy jó döntés lenne még egy gyerek.

Amúgy meg, hogy írtad, hogy "Ez a személy arra gondolt pontosan, hogy ezáltal a gyereknek lesz később családja akire támaszkodni tud." ez így butaság. Mármint, testvér ide vagy oda, attól, hogy még van testvéred, nem jelenti azt, hogy mindenképp jóban kell lennetek. Nagyon sok olyan testvérpár van, akik pereskednek, meg minden fene. Szóval attól még, hogy valakinek van testvére, az nem feltétlen jelenti azt, hogy tud majd rá támaszkodni.

Szóval a lényeg az, hogy az anya ne csak azért szüljön még egy gyereket, hogy legyen a másiknak tesója. Azért szüljön, mert ő is szeretne még egy gyereket.