Mit kezdjek az öcsémmel?

Nem a számítógéptől lesz agresszív, hanem attól, hogy anyukád nem megfelelően foglalkozik vele. Anyukád szavai értéktelenek lettek, mert soha nincsen semminek sem következménye.

Anyukádat kellene meggyőznöd róla, hogy vegye sokkal komolyabban ezeket a dolgokat, szóval ha azt mondja, hogy nincsen gépezés, akkor ne legyen gépezés bármekkora hiszti is lesz a dologból... Minél többször enged annál rosszabb lesz majd a helyzet.

Az nem következmény, hogy elvileg nem gépezhet. A tolvaj is addig lop ameddig börtönbe nem csukják, pedig következménye elvileg már az első esetnek is van, csak ha mégsem történik meg a dolog, akkor úgy gondolja az ember, hogy mégis megcsinálhatja...

Például megütni másokat nem szabad, de te mégis megteszed. Megteszed, mert azt gondolod, hogy neked kellene megnevelni az öcsédet, pedig ez nem így van, mert ettől csak jobban utálni fog téged. Az öcséd fiatalabb, de ez nem jelenti azt, hogy te parancsolhatsz neki, ameddig így gondolod és viselkedsz addig ne várd el, hogy jobb legyen a kapcsolatotok!

Mikor halt meg apukád?

Lehet az öcséd nem tudta annyira kiheverni és ez valami védelmi mechanizmus nála.

Na én pontosan olyan típus vagyok, mint az öcséd, igaz 20 évesen, és ennek meg van az oka. Nálatok jóval másabb a helyzet, mint nálunk, de azért leírom, hogy velem mi a helyzet.

Nekem nincs saját szobám, soha nem is volt. Nővéremmel vagyok egy szobában. A család olyan, hogy mindig van itthon valaki (panel lakás).

Ezekből kifolyólag egyrészt a személyes terem elég kicsi, másrészt minden embernek néha szüksége van egy kis magányra, ami az előbb leírtak miatt nálunk nem megoldható.

A napom nagy részét iskolában töltöm, heti 3x lejárok kondiba. Amikor hazaértem iskolából általában eszek, és alszok egyet. Ha kondis nap van, akkor ébredés után már megyek is le kondiba, és miután hazaértem onnan, megyek aludni, mert reggel kelni kell. Tehát ez a napom smafu.

Ezek csak azért lényeges információk, mert kondiba is ugyanazokkal az emberekkel járok, akikkel iskolába, tehát a napomból kb. 11 órát töltök velük, ami napi szinten fárasztó.

Ezek után jó érzés másnap csak leülni a gép elé, benyomni valami zenét, és kikapcsolni mindent. Csakhogy ez a tevékenység a családi kapcsolatok rovására megy.

Jön a nővérem, elkezdi mondani a szokásos hülyeségét, ami engem abszolúte nem érdekel. Szellemileg már le vagyok fáradva, tehát a legegyszerűbb szóösszetételt kell használnom, hogy tudtára adjam, most nem vagyok rá kíváncsi. Ez általában a hagyjál már békén, vagy egy erőteljes mibajodvan?! felkiáltás.

Elkezdek neten játszani valamit. Tegyük fel wow-ot, ahogy öcséd is teszi. A wow-ról (és általában minden más internetes játékról) tudni kell, hogy ha elkezdtél egy "eseményt" akkor nem tudsz felállni, nem tudod félbehagyni a dolgot, mert ugye nem lehet megállítani a játékot. A wow-ra, ahogy megint csak kb. minden más netes játékra igaz, hogy amit csinálsz arra oda kell figyelni.

Az események hossza játékonként változik. Lehet 10 perc, de lehet akár 2-3 óra is.

Ha ilyenkor jönnek zavargálni, akkor én is ideges leszek, mert számomra ez jelenti a napi kikapcsolódást, de még ezt sem tudom nyugodtan kiélvezni. Te sem lennél boldog, ha folyton zavarnának kikapcsolódás közben.

Ezek a dolgok amúgy nem azt jelentik, hogy nem szeret, vagy nem érdekled. Ez azt jelenti, hogy nincsen közös témátok, és maga a mondandód nem érdekli, ezért tűnik érzéketlennek.

Azt írtad nem érdekli semmi. Ez nem igaz, csak konkrétan az nem érdekli, ami esetleg téged érdekel, őt meg az érdekli ami téged nem érdekel.

Ha ő makacs, legyél te nyitott. Más azt tanácsolná szerintem, hogy le kell állítani a gépről. Én azt mondom, inkább te kapcsolódj be hozzá. Mutass érdeklődést az iránt amit csinál. Ha ez sikerül, akkor már megvan a közös hang, és onnantól másról is tudtok beszélni, mást is tudtok csinálni.