Sajnos haldokló testvéremet a felesége hamvasztás után otthon szeretné tartani. Ilyenkor nekem mint testvér mit illik vinni? Virágot, szalagot?

Ilyen esetekben is szokott lenni (ravatalozóban!!) egy u.n. "búcsúztatás", az urnát egy asztalkára helyezik. Oda teszik a virágcsokrokat, de akár még koszorút is, majd a "ceremónia" végén a család (feleség, stb.) gondolom haza viszik.

Ha a testvéred, akkor én minimum a csokrot szalaggal vinném oda!

3-as, amikor apukám apja meghalt tavaly októberben, a mamám és apu húga elhamvasztották (mi nem tartottuk vele a kapcsolatot több okból is), de nem volt semmiféle ceremónia, vagy jelképes temetés. Odaadták mamának hamvasztás után az urnát, azóta is nála van a vitrinben. Állítólag majd egyszer el lesz temetve, de mivel 1 éve őrizgeti már a mama, gyanítom, hogy nem tervezi, hogy valaha is kivigye a temetőbe. Pedig elváltak évekkel ezelőtt, az öreg el is költözött, aztán pár éve költözött oda újra a mamához mert nem volt hova mennie, mama meg megsajnálta.

Szóval van ahol nincs se szertartás, se semmi, ezt a hozzátartozók döntik el.

Nem tudom honnan veszik egyesek, hogy olyan nincs, hogy otthonra viszi a virágot a gyászolók.

De, van. Nagymamám amikor meghalt nem volt pénzünk még pluszban kifizetni egy búcsúztatót is, így otthon virágokkal, koszorúkkal betettük az egyik szobába, és ott mindenki elbúcsúzhatott tőle. Később mikor édesapám meghalt (neki már tudtunk búcsúztatót szervezni), együtt szórtuk el őket egy szép helyen, édesanyámmal és anyagnénémmel. (Azt hallottam ez nem éppen szabályos, de még gy plusz szórásos temetést nem tudtunk bevállalni. Mikor a legmélyebb gyászban vagy, még akkor is mindenki a pénzedre pályázik...)

*nagynénémmel

(ma nem megy ez a gépelés...)

Egy ismerős férj úgy rendelkezett, hogy hamvait a család szórja a Tiszába. Megtették, ott volt a búcsúztatás is, minden, és az összes virággal együtt "útjára engedték".

Minden évben külön gondot okozott a családnak, hogy halottak napján a megemlékezési koszorút, virágot, stb. hogyan is tudják kivinni (járművük-jogsijuk nem volt), és a Tisza-vizén a meggyújtott gyertyákkal együtt elengedni.

Szép dolog ez, csak azért egy ilyen kívánsággal terhelni az itt maradottakat...