Szerintetek van arra esély, hogy a két már felnőtt fiú szeretni fogja a születendő kishúgukat?

Miért ne szeretnék? Más apja van a gyereknek vagy mi?

Én ugy is szeretem a hugom hogy csak féltesom.

Ez egyes-egyedül a családi légkörön múlik, azon, hogy a felnőtt gyerekek mire lettek nevelve. Ha ők alapvetően gyerekszeretőek, akkor igen. Ha anyagias, önző alakok, akkor azt fogják látni, hogy nem kétfelé, hanem háromfelé fog oszlani az örökség, ill. míg éltek, minden anyagi támogatás is. És akkor nyilván nem fogják szeretni.

Szóval: most fogsz vizsgázni, hogy a két nagy gyereket helyesen nevelted-e!

Sok dologtól függ.

Leírom, hogy én miért nem szeretem a húgom, és megérted.

15 évesen nekem kellett pelenkázni, sétálni vinni. 18 évesen nem mehettem sehová, mert rá kellett figyelni, nekem kellett oviba vinni és elhozni. (Anyánk nem dolgozott. Nem a megélhetésünk múlt rajta.)

Mindig, mindent megkapott, azt is, amire nekem rávágták, hogy drága. Így nőtt fel, hogy ő ugráltat mindenkit. Felnőttként is ilyen: kiállhatatlan. Egy munkahelyen se viselik el hosszú távon.

Amint talált egy pasit, otthagyta a beteg anyját a fenébe. És most természetesen rám mutogat, hogy az én dolgom ápolni, ő nem ér rá. Neki most kell élnie. De ha anyánk meghal, akkor mindent ő fog örökölni, mert már megfenyegette, hogy különben sose látja többet. Mégis ő a tökéletes, csodálatos legkisebb.

Szóval nem árt úgy hozzáállni, hogy a legkisebből is embert neveljetek.

Én 17, középső öcsém 15 volt mikor született a kisöcsénk.Szegény szívta, mert nem csak anyuék hanem mi is neveltük:D:D ,de túlélte:D

Amúgy imádtuk és imádjuk pedig már 21 éves:D