Mit csináljak ha az ikertestvérem teljesen megváltozott?

A szüleink elváltak mikor még 2 évesek voltunk de már régóta nem működött a házasságuk. 8 éves korunkig együtt éltünk anyánknál, aztán ő az apánkhoz költözött aki nagyon rossz hatással volt rá. Én csak 2. hétvégenként jártam hozzá mert kötelező volt a kapcsolattartás de nagyon nem szerettem. Többször megvert minket (egyik alkalommal majdnem megfojtott csak a testvérem pont akkor jött be) Ezért fel is akartam jelenteni de a tesóm mindent tagadott. De főleg lelkileg bántalmazott. Állandóan azt mondta, hogy cukorbetegek vagyunk és lefogják vágni a lábunkat, karunkat, megvakulunk, hogy anyukánk egy hülye pi**a, semmire nem vagyunk jók, szégyel minket, stb. Én 10 éves korom óta nem tartom vele a kapcsolatot. Amég ott élt 2-3 naponta felhívtuk egymást, csak néhány kis vitánk volt max. A tesóm 6 évig élt ott aztán az apja szó szerint kidobta a cuccaival egy kukászsákban. Tehát kénytelen volt visszaköltözni hozzánk. Mi ketten az anyukámmal nagyon jól el voltunk, de mióta ide költözött hozzánk (1 éve) azóta az életünk maga a pokol. Egész nap ordít, hisztizik, hogy el akar utazni. Sorra foglalja le a repülőjegyeket titokban. Eddig 7! kellett lemondanunk. 3 hollandiába a többi pedig Indiába szólt. A rezsink 3-4 szeresére nőtt, minden pénzünk rá megy. Iszonyatosan erőszakos anyámmal is és velem is. Hiába próbálok beszélni anyával, ő nagyon naiv, +a tesóm mindig manipulálja. Anya nem akar lemondani róla. De én így nem bírok élni! Napi szinten szerezzük a sérüléseket miatta. Nagyon hasonlít az apjára. Azt mondogatja, hogy milyen szar itt a lakás, ronda vagyok, nem lesz belőlem senki, anyám egy ... Tiszta apja. Minden csak róla szól. Órákra bezárkózik anyámmal egy szobába és ordibál vele, követelőzik. Azt hiszi, hogy én hallgatózom, hogy valaki lehallgatja őt és a hívásait. Aztán amikor anyám kijön, mindig sírva elmegy, hogy ő most megöli magát, anyám ráadásul ezt beveszi és hívogatja, keresi, utána megy. Persze 1 óra sincs és visszajön és “kibékülnek” Aztán másnap ugyanez.

Én már nem bírom, de még nem tudok elköltözni, és anyámat sem akarom otthagyni vele. Az utóbbi időben sokat gondolkoztam azon, hogy milyen “testvér” ő. De mivel ugye ikrek vagyunk nagyon szoros kötelék volt köztünk és nem akarom elveszíteni, de én már nem érzem a testvéremnek 😭 Nem hajlandó pszichológushoz menni. Nem akar javítani a kapcsolatunkon. Mit tehetnék? Sajnálom ha egy kicsit zavarosan írtam le, de már nagyon belefáradtam. Még azis megfordult a fejembe, hogy pszichiátriára kéne vinni? Szerintetek? Mit csináljak?