Úgy érzem, hogy nem akarok semmit sem csinálni. Elbeszélgetek interneten a barátaimmal meg idegenekkel, de nincs kedvem velük találkozni, mert félek, hogy nem lesz mondani valóm. Nincs kedvem tanulni, letőrt vagyok, és öklendezek néha. Mit csináljak?

Mindig boldog, vidám, és pozitív fiú voltam, de mostanában úgy érzem, hogy semmi kedvem nincsen semmihez. És ez leginkább az miatt van, hogy már elmegyek itthonról hányingerem van, és néha öklendezek. Szerintem azért van, mert túl nagy a megfelelési kényszer meg stressz. Itthon esténként zenét hallgatok és énekelek, hogy jobb kedvem legyen. Ez be is jön egy ideig de utána eszembe jut a hányinger, és ahogy énekelek vagy beszélek elkezdek öklendezni. És enni sem tudok nagyon mert attól parázok, hogy hányni fogok, és evés után néha hányingerem is van. Ezzel mit tudnék kezdeni? Pszichologushoz nem szeretnék menni, mert már voltam, és nem mertem neki mindent elmondani. Nincs erre valami gyógyszer ami segíthet?