Fáradtságra valami jó praktika?

Az dicséretes, hogy sokat akarsz foglalkozni a gyerekeiddel. De meg kell értened, hogy vannak korlátaid. Nekünk, felnőtteknek nem olyan gyors a regenerálódás, mint a gyerekeknek. - Az meg, hogy "egyedül szeretnél helytállni", kicsit furcsa gondolkodás, ne haragudj. A férjed egyúttal a gyerekek apja is, és még ha sokat is dolgozik, akkor is szükséges lenne, hogy ő is foglalkozzon a gyerekekkel.

A másik: nem írtad, hogy pontosan mennyi idősek - de bármennyi is, már meg kellett volna tanulniuk rendet rakni maguk után. Oké, hogy "irtó kupit tudnak csinálni", nincs azzal semmi gond, de tudniuk kell, hogy amit előszedtek, azt vissza is kell rakni a helyére. Szóval szoktasd rá őket, ezzel egyrészt neked is kevesebb munkád lesz, másrészt pedig nekik nagyon hasznos lesz, mert majd az iskolában is rendet tudnak tartani a padjukban, a táskájukban, meg nem fognak elhagyni mindent stb.

Egy jó tanács: eleinte próbáljátok közösen csinálni, ne dobd be őket rögtön a mély vízbe, de egyre kevesebbet segíts nekik. A másik, ami még jobb módszer, hogy ne várjátok meg, amíg szalad az egész gyerekszoba vagy a lakás. Ki lehet alakítani egy rendszert, hogy mindig csak akkor szabad új játékot elővenni, ha már a másikat elpakolták a helyére. Ez több időt és energiát igényel eleinte, mert ("természetesen") próbálkozni fognak, "elfelejtik", meg "jó, majd mindjárt" stb., így neked nagyon következetesnek kell lenned, hogy beálljon a rendszer. Megjegyzem, sok szülő itt hibázza el szinte minden területen, hogy nem vállalja a konfrontációt semmilyen területen, mert a gyerekek nagyon kitartóak tudnak lenni, így nem könnyű velük "harcolni". Viszont hosszú távon ez a hasznosabb mindenkinek.

És végül a hiperaktivitás-közeli állapot miatt én mindenképpen javasolnék minél több rendszeres sportot, akár minden napra is juthat egy-egy edzés (pl. úszás, foci, atlétika stb., a lényeg, hogy olyan legyen, ami tényleg lefárasztja őket, nem csak ilyen lötyögős valami).

Továbbá kereshetnél valami privát szakembert (játszóház, fejlesztő), aki tud segíteni. Szintén a jövőre nézve nagyon lényeges, hogy mire iskolába kerülnek, meg tudjanak ülni a fenekükön napi 5-ször 45 percet.